„Gimes Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
apró pontosítások |
a →1956-ban: rózsaszín link → kék link |
||
23. sor:
Felesége emlékezése szerint 1956. október 23-án, amikor Nagy Imre visszatért [[Badacsony]]ból, miközben tetőfokára hágott a forradalmi hangulat, Gimes és más barátai megpróbálták rábeszélni Nagy Imrét, hogy vegyen részt a délutánra meghirdetett tüntetésben, hiszen a kormány élére való kerülése általános követeléssé vált, és így szabhatna medert az eseményeknek. Nagy Imre azonban a társaság nagy csalódására hallani sem akart erről, arra hivatkozva, hogy [[Mező Imre (politikus)|Mező Imre]] tíz nappal korábban figyelmeztette: [[Gerő Ernő]] provokációra készül ellene és szándékosan hagyja az eseményeket eljutni egy felkelésig, hogy aztán egyszerre csaphasson le az egész pártellenzékre.<ref>[http://www.jaky.hu/tori/Gimes%20Aliz_Provok%e1ci%f3.doc (Részlet Gimes Miklósné leveléből, amelyet a ''„Századvég füzetek”'' szerkesztőihez intézett. A kötet címe ''„Az igazság a Nagy Imre-ügyben”''. Budapest 1989. (doc)]</ref>
A forradalom napjaiban általa alapított [[Magyar Szabadság]] című lap szerkesztője [[Kende Péter (szociológus)|Kende Péterrel]]
[[Kép:Gimes Miklós sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Gimes Miklós sírja [[Budapest]]en. [[Új köztemető]]: 300.]]
A november 4-ei szovjet bevonulás után sem ismerte el [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] kormányát, sztrájkokat szervezett ellene, [[Október Huszonhatodika]] címmel illegális újságot adott ki és megalapította a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalmat. December 5-én letartóztatták és a Nagy Imre-per harmadrendű vádlottja lett. A Legfelsőbb Bíróság [[Vida Ferenc (bíró)|Vida Ferenc]] vezette Népbírósági Tanácsa [[1958]]. [[június 15.|június 15-én]] ítélte jogerősen halálra szervezkedés kezdeményezése és vezetése vádjával. Az ítéletet másnap hajnalban, a Kozma utca 13. szám alatti gyűjtőfogház udvarán hajtották végre.
| |||