|
}}
Mészáros egy fasz
'''Pag''' [[Horvátország]] 5. legnagyobb szigete. Az [[Adriai-tenger]] északi részén helyezkedik el, területe 285 négyzetkilométer, tengerpartjának hossza körülbelül 300 kilométer. Lakossága, mintegy 8000 fő, 24 településen él. A sziget növényzete szegényes, sziklás területei óriásiak. A szigeten élők főleg [[turizmus]]ból, állattenyésztésből, [[Olajfa (növényfaj)|olíva]]termesztésből és [[sajt]]készítésből élnek. A sziget a kopárságát a hideg szeleket hozó [[Bóra (szél)|bórának]] köszönheti.
==Története==
2ufo kúrt és létrejött mészáros
A sziget már a [[Újkőkorszak|neolitikum]]ban is lakott volt. [[Illír]] törzsek lakták, de liburni törzsek jelenlétére utalnak a Mihovilje nevű nekropolisznak a maradványai, mely a mai [[Novalja]] település mellett található. A [[Ókori Róma|rómaiak]] az [[i. e. 1. század]]ban vetették meg lábukat a szigeten. A megszállás közel 700 éven át tartott, ezalatt a rómaiak számos fejlesztést hajtottak végre.
A [[6. század]]ban szlávok lakták Pag-ot, majd a [[7. század]]ban jelentek meg a [[horvátok]].
A [[12. század]]ban [[Velencei Köztársaság]] több szigetet és várost elfoglalt [[Dalmácia|Dalmácián]]. [[1180]]-ban [[III. Béla magyar király|III. Béla]] is csatlakozott a Velenceiek elleni csatározásba, megvédte és a Magyar Korona részévé tette Pagot. [[1244]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] szabad királyi városi címet ajándékozott Pag városnak. Még a [[13. század]]ban nagy birtoklási harc tört ki Pag hovatartozását illetően. Zadar magáénak akarta a teljes Pag szigetet, de legalább a déli részét Pag várossal. [[Rab (sziget)|Rab]] az északi részt akarta magáénak tudni, egy örökösödési vita miatt pedig ki Frigyes herceg jelentkezett az egész szigetért. Az ügyben a velencei szenátus hozott döntést, akik az egész szigetet Zadarnak ítélte. 1311-ben a pagi lakosok segítséget kértek a velenceiktől, hogy támogassák őket egy Zadar elleni függetlenségi harcban. Ez a kezdeményezés elbukott és Zadar [[1312]]-ben felgyújtotta Pag várost.<ref>{{cite web|url=http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/pag-sziget/|title=Pag sziget története|publisher=|location=Horvátország info}}</ref>
[[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] részleges önállóságot adott Pag-nak és megtörte a zadari elnyomást. Erre válaszként Zadar ismételten felgyújtotta Pag várost. Az 1358-as zadari békével helyreállt a rend, Zadar és Pag viaskodásában. 1367-ben Nagy Lajos ismét szabad királyi várossá tette Pag-ot. 1382-ben Lajos halála után Zadar megtámadta Pagot és ismételten felgyújtotta. [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] kiűzte a zadariakat a Pag szigetről. [[László nápolyi király|Nápolyi László]] király Zadart támogatta, a zadariak ismételten elfoglalták Pagot és immáron negyedszerre is felgyújtották. A zadari vérengzés azonban nem tartott már sokáig, ugyanis [[1403]]-ban Nápolyi László eladta Pagot, Zadart és Novigradot Velencének. A velencei uralom alatt Pag részleges önállóságot nyert, amit az [[1433]]-as pagi törvény is megerősít.<ref>{{cite web|url=http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/pag-sziget/|title=Pag sziget története|publisher=|location=Horvátország info}}</ref>
A [[15. század]] közepén élhetőbb helyen – három kilométerre délre a régi Pagtól – újjáépítették a várost. Az ekkor felvirágzó sókereskedelem felizzította Pag hovatartozása körüli Rab és Zadar között fennálló vitát. A vita eredménye lett, hogy a törökök elfoglalták a szigetet és népessége 1500 főre apadt. A törököket a velenceiek űzték el. A Velencei Köztársaság bukásával a sziget 1797-ben a [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] bukása után helyreállt az osztrák uralom. [[1918]]-ban olasz megszállás következett.<ref>{{cite web|url=http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/pag-sziget/|title=Pag sziget története|publisher=|location=Horvátország info}}</ref>
[[1941]] júniusában a fasiszta usztasa rezsim Slano-öbölben, Pag város közelében hozott létre egy koncentrációs tábort, ahol több ezer [[zsidók|zsidó]], [[szerbek|szerb]], [[horvátok|horvát]] és disszidens halt meg. Később a keleti parton [[Metajna]] közelében jött létre nőknek és gyermekeknek a második koncentrációs tábor. Az áldozatokat gyakran brutálisan megölték, majd gödrökbe vagy a tengerbe hajították. A két tábort 1941. augusztusának végén, miután a szigetet átadták az olasz erőknek, bezárták. A túlélőket többnyire a [[Jasenovaci koncentrációs tábor]]ba vitték, amely a legnagyobb horvát láger volt.<ref>{{cite web|url=http://www.tarfor.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35:a-horvauschwitz..|title=A „horvát Auschwitz”: Jasenovac |publisher=|location=tarfor.hu}}</ref>
A [[második világháború]] végével Pag is Jugoszlávia része lett, majd 1991-től Horvátország része.
== Közlekedés ==
Mészáros egy fasz
Pag déli irányból [[1968]]-tól közúton is elérhető. A jelenleg 106-os jelzésű főúton egy 301 m hosszú és 9 nyílású híd köti össze a szárazfölddel és az [[A1-es autópálya (Horvátország)|A1-es autópályával]], illetve [[Zadar]]ral. Északon kompjárat üzemel [[Prizna]] - [[Žigljen]] között.
==Jegyzetek==
| 