„Rajmund antiochiai fejedelem” változatai közötti eltérés

a
dupla a-k megszüntetése AWB
a (dupla a-k megszüntetése AWB)
Antiochia [[II. Bohemund antiochiai fejedelem|II. Bohemund]] fejedelem [[1130]]-ban bekövetkezett halála után belpolitikai válságba süllyedt, köszönhetően annak, hogy Bohemundnak nem volt fiúgyermeke, így a trón a kiskorú [[Konstancia antiochiai hercegnő|Konstanciára]] szállt, aki mellett a régensi hatalmat előbb [[II. Balduin jeruzsálemi király]], majd halála után [[Fulko jeruzsálemi király]], végül pedig Bohemund özvegye, [[Aliz antiókhiai fejedelemné]] gyakorolta. Alíz azonban nem elégedett meg a régensi hatalommal, ezért titokban [[Zangi moszuli atabég]]hez folyamodott, akinek segítségéért cserébe felajánlotta Konstancia kezét. Alíz tárgyalásai azonban Fulko király tudomására jutottak, aki a fejedelemnét száműzte és [[Ralph antiochiai pátriárka]] hathatós közbenjárására hozzájárult Rajmund és Konstancia házasságához.
 
Rajmund, uralkodásának kezdetén kénytelen volt elismerni [[II. Jóannész bizánci császár]] fennhatóságát fejedelemsége felett, adófizetésre kötelezte magát és vállalta, hogy amennyiben a a császár új területekkel kárpótolja őt Antiochiától keletre, lemond a fejedelemségről Bizánc javára. Ennek érdekében a két uralkodó [[1138]]-ban közösen vezetett hadjáratot Szíria területére, de a [[Sajzar ostroma (1138)|Sajzar ostromában]] kicsúcsosodó hadjárat sikertelenül végződött, erre hivatkozva Rajmund is megtagadta korábbi ígéreteinek teljesítését.
 
A II. Jóannésszel való ideiglenes leszámolást követően Rajmund és Ralph között hatalmi harc tört ki, mely Rajmund győzelmével zárult és Ralphot elmozdította a pátriarkai székből. [[1142]]-ben Jóannész fegyveres erővel tört be a fejedelemség területére, megkísérelve annak elfoglalását, de hadjárata sikertelenül zárult, majd a következő évben meghalt, annélkül, hogy célját elérte volna. Őt azonban a bizánci trónon az energikus [[I. Manuél bizánci császár|I. Manuél]] követte, aki ismét adófizetésre kötelezte Rajmundot és rákényszerítette, hogy elismerje a konstantinápolyi pátriárka fennhatóságát országa felett.
305 370

szerkesztés