„Jadzsna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor:
**''Brahma-upászaná'': A meg nem nyilvánuló [[Brahman]] (Ősok) tisztelete
**''Szaguna-upászaná'': A Brahman (Ősok, Önvaló) tisztelete szimbólumokon, [[Attribúció|attribútum]]okon át
** ''Lilá-vigraha-upászaná'': A Brahman tisztelete isteni megtestesüléseken át. A hinduk az Egyisten-Háromság ([[trimúrti]]) második személyének, [[Visnu|Vis]]nak, a Fenntartónak tulajdonítják azt a szerepet, hogy testet öltve alászáll a földi létbe és tanító, vezérlő, üdvözítő munkát végez. A dharma egyetemes tana itt nemcsak az ismert [[Avatára|avatárá]]kat érti, hanem általában az isteni megtestesülés fogalmát. Így válik érthetővé, miért tartja nagyra a fejlett szellemiségű hindu a kereszténységet is: [[Jézus]]ban is avatárt lát és készséggel elfogadja teljes-megtestesülésnek. <ref>Baktay Ervin: India bölcsessége</ref> Hogy nem válik kereszténnyé, ez azért van, mert a dharma tanának alapján tudja, hogy, "''minden helyes út Istenhez vezet.''"
**''Risi-dévatá-pitri-upászaná'': Felsőbb erők ([[Déva (hinduizmus)|dévák]], [[Risi (vallás)|risi]]k és ős-szellemek tisztelete). A [[Déva (hinduizmus)|dévák]] a félistenek, a [[Risi (vallás)|risi]]k az ősbölcsek, akik mintegy közvetítői voltak Isten teremtő és életadó munkájának. A pitrik, vagyis az ős-szellemek az emberi faj ősei, nem annyira testi, mint inkább elvi értelemben.
**''Ksudra-dévata-upaszana'': Sötét erők, démonok tisztelete. A hinduk között igen nagy a száma azoknak a szektáknak, amelyek voltaképpen csak a démontiszteletig jutottak el.
| |||