„Temesközből Bánság a 18. században” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alföldi (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Alföldi (vitalap | szerkesztései)
a Apró változtatás
1. sor:
{{korr}}
A Duna, a Maros és a Tisza közötti gazdag vidéket, amelyet Magyarország Kánaánjának, Szent István koronája egyik legszebb gyöngyének neveztek - lakatlan, elvadult pusztasággá tette a török.{{refindex|1.}} A Császári abszolutizmus alatt a hasonló megfogalmazások szinte kötelezővé váltak. Temesközben a pápai tized jegyzékekből ismert középkori ősi falvak megtalálhatók sürün lakott vidék „elvadult lakatlan pusztaság.”nak nyoma sincs a török 1716-ban elvonult. Temesközt VI. Károly osztrák Császár vette joghatósága alá a haditanács katonai irányítása alatt, így is maradt 62 évig, de külön közigazgatási területté nem szerveződött. II.József Császár 1765 ben vizitációt tett Bánságban, anyjának MériaMária Terézia Királynak írja, "Bánságban teljes a zürzavar...Bécs úgy szabadul meg a tolvajoktól...a parázna nőktől, hogy Bánságba toloncolja őket.Feltartoztathatatlan a balkániak áradata." 3100 rabot is küldenek a tartományba. Bánságban a 18. századi betelepítésekről léteznek részletes adatok. Megkerülhetetlen adatok kerültek elő az őshonos lakosságról, akiknek a házait a térképeken láthatováláthatóvá váltak. A telepeseket a katonai hatóság az őshonos lakosság házaiba helyeztékhelyezte. A bánsági betelepítés nagyon különbözött az elöbbielőbbi magyarországi telepítésektől, ott az öshonosőshonos lakosság helyben maradt, a szatmériszatmári béke után /1711/a magyar jogrendszer kezdett helyre állni. Bánságot IVVI. Károly császáriCsászár, katonai területként kezelte, amojan gyarmatként, de nem tett semmit, hogy 62-évig rendes közigazgatási területté szervezze, még aNádasdy Csanádi püspököt is kiutasittattakiutasíttatta saját püspöksége területéről, Mercy Florimond katonai főparancsnokkal. Az öshonosőshonos lakosság jogfosztott lett,"hazátlan zsellér" A Császáriak minden nagybirtokot, bánya jogot eladtak idegeneknek, a telepeseknek termőföldet adtak, majd 1778.banévben Bánságot Mária Terézia Apostoli magyar király joghatósága alá helyezték. Nagy meglepetést hozott az 1769-1772 évi németül „Banat”-ra átnevezett temesközi katonai térképek nyilvánosságra hozatala a Wikipédián. 208 nagyméretű táblán,{{refindex|2.}} pótolják a hiányzó szakmonográfiákat, látható a bánsági terület, a kézzel rajzolt múlt, láthatóak az ősi falvak portái, házai, felismerhetők az ősi falvak nevei, helyi földrajzi nevek. Ezek még nem a sakktábla szerűen épített falvak házai, templomai,azok melyek később a XVIII. század végén és a XIX. században épültek.
 
== Temesköz őshonos lakossága ==
A síkság rendkívül gazdag termőföldje sűrűn lakott vidékké tette, már a középkortól, a fönnmaradt pápai tizedjegyzékek, a XVI. századtól a református egyházi összeírások, majd a török adólajstromokból láthatóvá vált, hogy az őshonos lakosság létszáma Bánságban a török hódoltság megszűnéséig nem csökkent. /2/ 1718 után Bánságban a IVVI. Károly császár uralma alatt, katonailag irányított terület jött létre Temesközben. az első kinevezett katonai főparancsnok Mercy Florimond főtiszt lett. IVVI. Károly császár elrendelte, hogy az átnevezett Bánságba németeket telepítsenek, Mercy Florimond /3/ főparancsnok utasítást kap, készítse föl a falvakat a német telepesek fogadására ami nem volt más mint az őshonos lakosság kirekesztése. A három megyényi területen élő őshonos lakosság kitelepítéséről, közvetett adatok léteznek, a bécsi katonai archívumai, Bánságra hivatkozó adatok, máig feltáratlanok. Böhm Lénárt az 1864. évi monográfiában „Dél-magyarországMagyarország vagy az úgynevezett Bánság „ oly befolyás alatt keletkezett, amely csak félig szabadelvű történelem megírását is lehetetlenné tette és oly időben midőn minden levéltár úgy szólván, hét lakatra volt zárva és megközelíthetetlen volt. /4/ A német betelepítés az őshonos lakosság házaiba történt, amiről pontos nyilvántartások készültek., Egybenamiből a kitelepítettek létszáma is követhető, a közzétett Mercy-féle 1723-1725. évi térkép, de sokkal aprólékosabb az 1769-1772-ben készült bánáti katonai térkép, sűrűn lakott vidéket mutat, az őshonos középkori falvak neveit felismerjük, a Borovszki Samu Csanád v.m. 1896-ban kiadott monográfiájában. /5/ Az ősi falvak nagy része létező falu, részletes adatokat találunk faluról- falura, nyoma sincs a lepusztult vidéknek. A spontán kialakult ősi falvak házai állnak, azokban helyezték el a folyamatosan érkező telepeseket. Az 1723-25 évi Mercy-féle összeírás 662 régi falut 21289 házat számoltak össze, a pusztákról tanyákról nincs adat (4.) www.pg001.jpg /pg208/ Mercy-féle összeírás, a hontalan zselléreké tett, őshonos lakosságot számba sem vették. Az elvándorlásra esély sem volt fegyveres őrség állt a Maros és a Tisza mentén, Pusztákon tanyákon húzták meg magukat. A szögedi nép, vagy a tömösközi /ami ugyanaz/, a Tisza mindkét oldalán élte át a több mint félévszázados kirekesztést. 1778 után visszatért hozzájuk ősi püspökségük, az újraalakult Csanádi Püspökség, Temesváron és 1778 után a magyar Király alattvalói lettek. Ma is a volt Csanádi, ma temesvári egyházmegye többségi hívői az őshonos magyar lakosság./6/
 
== Dél-alföldi újrakezdés a kereszt alatt ==
9. sor:
 
== Temesköz továbbra is (1699) török hódoltságban ==
Bánság az időben még Temesköz, tőrök hódoltsági terület volt 1716-évig, elkerülte a Rákóczi-szabadságharc véres évtizedét is amiben a török nem vett részt. Bánság kiváló termőföldje, az enyhén kiemelkedő fekvése árvíz mentességet biztosított Temes völgyéig sűrűn lakott vidék volt a török hódoltság végén is. A karlócai béke /1699/ tovább biztosította a vallásszabadságot.
 
== Kurucok, labancok, délszlávok ==
1699 és 1718 közötti években, Temesközt a Tisza-Maros vonaláig még török hódoltság volt, így az őshonos lakosság elkerülte a falvaik pusztulását. A háború a folyók jobb oldalán dúlt abban a török nem vett részt, és a temesközi lakosság sem. Szeget – Arad - Gyula vidékein a közel 10 évig tortó véres összecsapások, a Rákóczi szabadságharcosai és a labancok, a Magyarországra menekült, zsoldért és a letelepedés ígéretéért harcoló délszlávok között dúlt a háború.Az 1718-évi békekötés és a török elvonulása utat nyitott az előbb Magyarországon rekedt balkániaknak a Bánsági beáramlásra.
 
== Bánság, Szeged, Makó, Arad vidéke katonai terület ==
A török 1718-ban harc nélkül kivonult, lemondott, a három megyényi Temesköz területéről. 1718 után, a császár uralma alatt, katonai irányítás következett. Szekernyés János „A magyarság emlékjelei a Bánságban” nagymonográfiábannagy monográfiában idézi Bartuszi István /1853-1922/ kiváló helytörténészt, annak a merész és eredeti koncepciónak a levonását, megkockáztatja, hogy a Temesköz magyarságára az osztrák uralom 1717-1778-ig terjedő korszaka sokkal veszélyesebb volt mint a török hódoltság több mint másfél évszázados periódusa. /9/ A betelepítés Bánságba katonai eszközökkel történt. Leopold Kollonitsch volt esztergomi érsek /aki hamarabb lett püspök mint miséző pap/ elvei szerint. IV. Károly császár vagy III. Károly magyar király /személyében ugyanaz fölrúgta a magyar rendekkel kötött szatmári békét /1711/, a magyar alkotmányt. A közös hadsereget a Habsburg hatalom kiterjesztésére használta. Bánságot a „jure armorum” fegyverrel szerzett osztrák területnek tekintette, megtagadta a temesközi magyar rendek birtok jogait, a jobbágyaik is hazátlan zsellérekké váltak. IV. Károly osztrák császár Bánságot az uralma alá vette, katonailag megszállta.
 
Az önhatalmú rendelkezésnek egyik megfontolatlan következménye az ősi /1030/ Csanádi egyházmegye fölszámolása Bánságban, vagyis az egyházmegye teljes területén. A Bánsági katonai főparancsnok Mercy Florimond, Nádasdi László Csanádi püspököt 1718-ban kiutasította Bánságból, püspöksége teljes területéről, ezzel a Csanádi püspökség saját ősi területén megszűnt. Mercy főparancsnok 1724-ben magyar honosítást, rendi jogokat és grófi címet, földbirtokot kapott Baranyában. Bánságban nem kaphatott, az a császár uralma alatt volt a birtokjog és az egyházi jog ott még rendezetlen volt. Magyar rendi jogok az alkotmányos magyar jogok és a Csanádi egyházmegye egyházi jogai 1778-tól került vissza a magyar Király joghatósága alá, minden a föld idegenek birtokába került. A következő uralkodó /bánság fölött is/ I. Ferenc a Német–Római birodalom császára, 1736-1765-között, őt követte II. József császár. 1765-1790. Mária Terézia apostoli magyar király uralkodása bánsági terület fölött mint magyar királyság része 1778-ban következett be, újra magyar király rendelkezik Bánságról mint magyar királyi területről, és a három megyét vissza szándékozik vezetni a magyar megyerendszerbe. Alapvető akadályba ütközött, hogy az előbbi fél évszázada császári uralom alatt tartott terület, Bánságban a magyar király apostoli jogát 1778-ig nem alkalmazhatták, Rendezetlenül áll a kegyúri és főkegyúri jog ami a Szentszék joga /mások szerint a magyar apostoli királyé is/ rendezésre vár az új bánsági idegen földbirtokosok honosítása, A Csanádi püspökség mint a magyar püspöki kar tagja 1778-tól újra működni kezdett. 1780 után II. József abszolutista uralkodó nem működött együtt a főpapsággal, a Szent székkel, rendeleteivel a korlátozta a magyar püspöki kar jogait, megtiltotta a kapcsolat tartást a Pápával, míg nem a Magyar Püspöki Kar szembefordult, megtagadták az engedelmességet. Joachim Bahlcke lipcsei egyetemi tanár 1995-ben monográfiát ír ”A Magyar Püspöki Kar és a Habsburg Monarchia” rá mutat, hogy a Bánság volt a laboratórium meddig lehet elmenni az abszolutista hatalom kiterjesztésével? /10/