Wikipédia

„Szudétavidék” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a dupla a-k megszüntetése AWB
10. sor:
A történelem színpadán a 20. században nőtt meg a jelentősége, mivel az [[első világháború]] után nagyszámú német kisebbség (majdnem 3 millió) került [[Csehszlovákia]] határain belülre. A németek által lakott határvidéken a lakosság elsősorban passzív ellenállással vette tudomásul a csehszlovák csapatok bevonulását. Később a viszonylag demokratikus berendezkedésű országban Németország fokozatos katonai és gazdasági erősödése után a csehszlovákiai németség kisebbségi jogainak érvényesítése mellett, külső, németországi propaganda hatására is önrendelkezési jogokat kívánt, ill. az anyaországhoz való csatlakozásra törekedett.
 
A német birodalom törekvései közé tartozott Csehszlovákia szétverése, lehetőleg békés eszközökkel. Ennek a célnak vált kiszolgálójává az 1935-ben a német pártok egyesítésével létrejött [[Szudétanémet Párt]] [[Konrad Henlein]] vezetésével. A német követelések növekedése és a a helyzet csehszlovák kormány általi rossz kezelése azt eredményezte, hogy több helyütt atrocitások történtek. A németek védelmére is hivatkozva egy négyhatalmi találkozót szerveztek Münchenben, hogy látszólag a közép-európai kisebbségek mostoha helyzetét rendezzék. 1938. szeptember 30-án sikerült diplomáciai eszközökkel, négyhatalmi megállapodással, [[Adolf Hitler|Hitler]], [[Benito Mussolini|Mussolini]], [[Edouard Daladier|Daladier]] és [[Neville Chamberlain|Chamberlain]] által aláírt [[müncheni egyezmény|müncheni egyezménnyel]] elérni a Szudétavidék [[Németország]]hoz való csatolását. Hitler ezidáig mást nem tett, mint érvényesítette a nemzeti önrendelkezés [[Thomas Woodrow Wilson|Wilson]] amerikai elnök által meghirdetett elveit. Ennek következménye volt azonban a Németországgal szemben felépített és felszerelt bunkerövezet elvesztése, ami által Csehszlovákia védtelenül maradt egy nyugati német támadással szemben. Németország a Szudétavidék elfoglalása során [[1938]] novemberében néhány kompenzáció nélküli [[annexió]]t is végrehajtott ([[Krems]], [[Domažlice]] külvárosai, [[Gewitsch]] ipari központja, [[gablonz]]i sáv [[Reichenberg]]től délkeletre). 1939 márciusában Hitler magához hivatta a szlovákok vezetőit, akik feladatul kapták a maradék szlovákiai területek függetlenségének kikiáltását március 14-én. Egy nappal később Cseh- és Morvaország maradékát Németország annektálta.
 
A [[második világháború]] után "válaszul" a cseheket ért sérelmekre (például [[lidice]]i és [[ležáky]]i tömeggyilkosságok) a németeket számos helyen érte atrocitás (pl. [[brünni halálmenet]], Ústí nad Labem-i mészárlás), a [[potsdami konferencia]] és a [[kassai kormányprogram]] pedig célul tűzte ki a németség [[kitelepítés]]ét Kelet-Európából. Ezek hatására legalább 2,5 millió német volt kénytelen elhagyni Csehszlovákia területét a második világháborút követően, ill. további 20-270 ezer közé teszik az ezekkel összefüggő áldozatok számát. Mivel a [[Beneš-dekrétumok]] az [[Európai Unió]]ba való belépés ellenére máig érvényben maradtak Csehszlovákia utódállamainak jogrendjében, így az elmenekült, ill. elűzött németek vagy rokonaik nem számíthatnak semmiféle kompenzációra. Ezen tény máig hatással van az érintett országok közti kapcsolatokra.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szudétavidék”