Más forrás alapján a dhjánának négy fajtája lehet:
* Szthúla-dhjána
**: Ez a "durva-személet", azaz [[Brahman]] megnyilatkozását kifejező külső, felszíni alakzatok, megjelenési formák szemlélete
* Dzsjótir-dhjána
**: a benső világosság szemlélete; a meditációnak az öntudat fényére való összpontosítása, amelynek révén ez a benső fény olyan erőre gyúl, hogy a Brahman "eszme, szellem" ([[csit]]) mivoltáig hatolhat
* Bindu-dhjána
**: a misztikus "pont" szemlélete; még koncentráltabb meditáció, mint az előző, s a [[prakriti]]nek tiszta [[szattva]]-elemét tárja fel
* Brahma-dhjána
**: a sajátságok nélküli, tiszta [[önvaló]]nak, a Nirguna-Brahmannak szemlélete és belső átélése. Ez a szemléleti forma már minden kifejezhetőség határán túl van, tökéletesen benső, szellemi élmény.
A dhjána különböző fajai egyenesen a [[jóga|jógá]]hoz vezetnek. Ez magyarázza, miért tartoznak a jóga ágazatai az [[Upászana]] főágához, a tulajdonképpeni hódolat ágazataival együtt.<ref>Baktay Ervin: India bölcsessége</ref>
