„Reinitz Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
26. sor:
 
A németországi egyre jobbra tolódó politikai közélet miatt 1931-ben visszatért Budapestre.
Ezt követően 12 éven keresztül élt hazájában úgy megtűrtként, hogy hivatalosan színpad közelében sem tartózkodhatott, dalait lassan elfeledték, és feszítő némaság vette körül, zeneszerzői munkásságot nem fejthetett ki. Csak néhány bátor előadó, mint például a sanzonművészet két kimagasló egyénisége, [[Medgyaszay Vilma]] és [[Neményi Lili]] tartotta műsorán Ady-dalait. Nyaranta a szélesre tárt ablakok mellett a [[Pasaréti út]]i házakból többen hallgathatták Reinitz zongorajátékát, amely hangok [[Jávor Pál (színművész)|Jávor Pál]] villájából szűrődtek ki. Egészsége megrendült, a pesti zsidó kórház állandó lakója lett. A közben életbe lépő törvények korábbi elszigeteltségét csak tetéziktetézték. Jó barátok, művészek, költők, írók, színészek csöndes szeretete volt az egyetlen vékonyka szál, ami még életben tartotta.
 
Reinitz abban a korban volt baloldali, amely korban ebből erényt nem lehetett kovácsolni. Amikor meg már lehetett volna, akkor csupán munkásdalait engedték szárnyalni, Ady istenes és egészséges nemzeti tudatról valló megzenésített verseit túlzottan nacionalistának tartották. Ady-dalainak jó része ma ismeretlen, pedig nagy kincse a magyar sanzonirodalomnak.