„Luigi Cherubini” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: commons törl. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
Cherubini Firenzében született ''Maria Luigi Carlo Zenobio Salvatore Cherubini'' néven. Első [[zene]]i leckéit hatéves korában [[Csembaló|csembalista]] apjától, Bartolomeótól kapta. Ifjúkorában komponált egyik [[Kantáta|kantátáját]] Firenzében mutatták be [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]], a leendő császár tiszteletére. Lipót értékelte az ifjú tehetségét, és [[Giuseppe Sarti]]hoz, a neves operaszerzőhöz küldte zenei tanulmányainak folytatására. A Sartinál töltött időszak rendkívül hasznos volt számára, komoly [[zeneelmélet]]i képzést kapott, itt sajátította el a [[Polifónia|polifonikus]] stílus technikáját és a [[Ellenpont|kontrapunktikus]] szerkesztés alapelveit. Első bemutatott [[Opera (színmű)|operája]], a ''Quinto Fabio'' ugyan nem aratott átütő sikert, de következő operáit rövid időn belül sorban mutatták be. 1785-ben [[London]]ba költözött, és a King’s Theatre számára írt egy operát ''(La finta principessa – Az álhercegnő)''. Udvari komponistává nevezték ki. Az 1786-os ''Giulio Sabinó''t kifejezett elismeréssel fogadták. Híre elért [[Párizs]]ba is, ahol a színház nyári szünetében [[Mária Antónia francia királyné|Marie-Antoinette]] is fogadta.
A kedvező fogadtatás hatására 1788-ban letelepedett Párizsban, első itt bemutatott operája a ''Démophon'' volt. Egy párizsi olasz operatársulatot ''(Théâtre de la Foire S. Germain)'' vezényelt, ennek megszűnése után [[Normandia|Normandiába]] vonult vissza, ahol az ''Élisa'' című operáján dolgozott. Ezzel a művével szakított az olaszos operastílussal, lényegesen nagyobb hangsúlyt adott a cselekmény és a zene drámaiságának. Ez a stílus erősen hatott [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] egyetlen operájára, a ''[[Fidelio|Fidelióra]]''. Párizsban állást kapott a Nemzeti Zeneintézetben, majd az ebből alakult
Cherubini hatalmas életművet hagyott maga után. Zeneszerzői nagyságát legjobban Beethoven elismerő véleménye bizonyítja. Ennek ellenére műveit sokáig szinte elfeledték, az [[operaház]]ak csak a ''Médeiát'' tűzték időnként színre, ám napjainkban egy lassú újjászületés figyelhető meg. Játsszák egyetlen [[Szimfónia|szimfóniáját]], [[nyitány]]ait, több vallásos szerzeményét, más operákat is, és lemezfelvételek sora jelenik meg műveiből.
| |||