„Luigi Cherubini” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
Cherubini Firenzében született ''Maria Luigi Carlo Zenobio Salvatore Cherubini'' néven. Első [[zene]]i leckéit hatéves korában [[Csembaló|csembalista]] apjától, Bartolomeótól kapta. Ifjúkorában komponált egyik [[Kantáta|kantátáját]] Firenzében mutatták be [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]], a leendő császár tiszteletére. Lipót értékelte az ifjú tehetségét, és [[Giuseppe Sarti]]hoz, a neves operaszerzőhöz küldte zenei tanulmányainak folytatására. A Sartinál töltött időszak rendkívül hasznos volt számára, komoly [[zeneelmélet]]i képzést kapott, itt sajátította el a [[Polifónia|polifonikus]] stílus technikáját és a [[Ellenpont|kontrapunktikus]] szerkesztés alapelveit. Első bemutatott [[Opera (színmű)|operája]], a ''Quinto Fabio'' ugyan nem aratott átütő sikert, de következő operáit rövid időn belül sorban mutatták be. 1785-ben [[London]]ba költözött, és a King’s Theatre számára írt egy operát ''(La finta principessa – Az álhercegnő)''. Udvari komponistává nevezték ki. Az 1786-os ''Giulio Sabinó''t kifejezett elismeréssel fogadták. Híre elért [[Párizs]]ba is, ahol a színház nyári szünetében [[Mária Antónia francia királyné|Marie-Antoinette]] is fogadta.
 
A kedvező fogadtatás hatására 1788-ban letelepedett Párizsban, első itt bemutatott operája a ''Démophon'' volt. Egy párizsi olasz operatársulatot ''(Théâtre de la Foire S. Germain)'' vezényelt, ennek megszűnése után [[Normandia|Normandiába]] vonult vissza, ahol az ''Élisa'' című operáján dolgozott. Ezzel a művével szakított az olaszos operastílussal, lényegesen nagyobb hangsúlyt adott a cselekmény és a zene drámaiságának. Ez a stílus erősen hatott [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] egyetlen operájára, a ''[[Fidelio|Fidelióra]]''. Párizsban állást kapott a Nemzeti Zeneintézetben, majd az ebből alakult KonzervatóriumbanConservatoire-ban. Ezután írt operái közül kiemelkedik a ''Médée (Médeia)''. Híre bejárta [[Európa|Európát]], és mivel [[I. Napóleon francia császár|Napóleonnal]] is összezördült, 1806-ban [[Bécs]]be utazott két korábbi operájának ''(Lodoiska'', ''Faniska)'' ottani bemutatójára. A bemutatkozás sikeres volt, Beethoven és [[Joseph Haydn|Haydn]] is lelkesedett értük. Otthon rövidebb hallgatás következett, ''Chimay'' herceg vendégeként kártyafestéssel töltötte az idejét. A herceg végül rábeszélte egy mise megírására ''(F–dúr, „Chimay” mise)''. Több vallási témájú művet is írt a következő években, amik közül az 1816-ban bemutatott ''c–moll requiem'' ismét elbűvölte Beethovent: jobbnak tartotta [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] művénél is. 1816-ban a KonzervatóriumConservatoire tanára, majd öt év múlva igazgatója lett. Munkája révén a szebb időket megért ''Conservatoire'' ismét nagy jelentőségű intézménnyé vált. Tanítványai között a legnevesebbek [[Jacques Fromental Halévy|Halévy]] és [[Daniel Auber|Auber]].
 
Cherubini hatalmas életművet hagyott maga után. Zeneszerzői nagyságát legjobban Beethoven elismerő véleménye bizonyítja. Ennek ellenére műveit sokáig szinte elfeledték, az [[operaház]]ak csak a ''Médeiát'' tűzték időnként színre, ám napjainkban egy lassú újjászületés figyelhető meg. Játsszák egyetlen [[Szimfónia|szimfóniáját]], [[nyitány]]ait, több vallásos szerzeményét, más operákat is, és lemezfelvételek sora jelenik meg műveiből.