„Korom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
Ilyen kicsi méreteknél már nemcsak a kémiai összetétel, hanem a részecskék mérete és alakja is befolyásolja az elegy tulajdonságait. Ide tartozik annak a szerkezetnek a hatása, ahogyan a szénatomok a maradék szénhidrogén nagy molekuláival összekapcsolódnak. A [[nanoanyag]]ok optikai, elektromos és mágneses tulajdonságai, sőt a keménység, a szilárdság vagy az olvadáspont is jelentősen eltérhet a nanoanyag alkotóelemeinek makroszkopikus méretekben tapasztalt tulajdonságaitól. A korom különleges tulajdonságai ezen alapulnak. A korom részecskéinek fajlagos felülete 10 és 1000&nbsp;m<sup>2</sup>/g között változik.
 
== Egészségkárosító hatásai ==
Az ipari korom, amit megfelelő gyártási körülmények között állítanak elő, gyakorlatilag tiszta szénből áll, így egészségkárosító hatása nincs, vagy a szennyeződésektől függően minimális. Az a korom, ami mint nem kívánt égéstermék jelentkezik az égési folyamat során, például tüzeléskor, vagy robbanómotor használatakor, már nem ártalmatlan. Viszonylag nagy fajlagos felületén az égési gázok egyes összetevői [[pirolízis]] során lecsapódnak vagy a nem tökéletes égés miatt szénhidrogén származékok tapadnak rá. Az ilyen szennyezett korom rákkeltő hatását állatkísérletekkel bizonyították. A tökéletes égés égésterméke a szén-dioxid (CO<sub>2</sub>). A korom a nem tökéletes égés folyamán keletkezik a szén-monoxiddal (CO) együtt. Ekkor többciklusos [[aromás szénhidrogénszénhidrogének]]ek (arének) is keletkeznek, amik felelősek a rákkeltő hatásért. A régi fűtőberendezésekben a nem tökéletes égés után a gázok lehűlésekor a korom lecsapódik. A kémények belső fala ezért kormozódik. A korom kérdése újra és újra felmerül a közbeszédben is például a gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról folytatott vitákban.
 
== Előállítása ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Korom