Főmenü megnyitása

Módosítások

 
{{idézet2|''De tekintsünk le pár perczre az alsó Duna felé is. A folyam képe itt változott meg legjobban. A tengert, a mely a soroksári Duna-ág elrekesztése következtében itt képződött, egy folyó medrébe fogják beleszorítani; az 500 öl széles folyammederből csak 200 ölnyi marad meg. A Gellérthegy alatt egy hatalmas töltés fogja átterelni a Duna vizét Pest felé a tábori kórház irányába s ezen alól a soroksári Duna-ágat elzáró töltés fogja föl a folyam sodrát és hajtja át szabályos hajlásban a Nádor-kert alatt ismét a budai partra. A Gellért-hegy alól kiindulva az irányczölöpöknek a pesti parttal, innen a soroksári-ág töltésével, s végre a Csepel-sziget partjával párhuzamosan haladó sora jelöli a töltés irányát, a mely hatalmas ívben a Gellért-hegy mögött levő sarkot s ezzel a Kopasz zátonynak egy nagy részét fogja leszelni a Dunából. A töltés mögött, ugy mint Uj-Pest alatt is, a viz megmarad és nyilásokon át fog a folyóval közlekedni. E roppant töltés felső vége, a Gellért-hegy alatt már épülőben van s mélyen benyúlik a Dunába, mintha csak folyását akarná elzárni; a „Simson” elevateur (gőzemelő-gép), a „Goliath” nevű hasonló géptársa, dolgozik e munkán valóban bámulatos eredménynyel, mindennap jókora darabot ragadván el a szegény zaklatott Dunából. Alább még három kotrógép is dolgozik, részint hogy a töltésekhez anyagot szerezzenek, részint hogy a folyó medrét tisztítsák. Kettő közülük a Kopasz zátony kinyúlásait pusztítja ott, ahol az összekötő vasúti hid tervezve van, melynek pesti oszlopaihoz már a czölöpözés is készen áll, a vizbe sülyesztendő építő vashengerek (caissonok) pedig készülőfélben vannak­.''|[[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], 1873. 41. szám<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/01023/pdf/01023.pdf Vasárnapi Ujság, 1873. 41. szám]</ref>}}
 
{{Több kép
| szélesség = 230
| irány = vízszintes
| igazítás = center
| kép1 = Lágymányosito1880korul.jpg
| szélesség1 = 240
| szöveg1 = A folyószabályozás során a folyó Dél-Budánál kiszélesedő, jobbparti részét levágták és így 1880 körül kialakult a Lágymányosi tó, benne a Kopasz zátonnyal
 
| kép2 = Lágymányos Duna szabályozás tervrajza.jpg
| szélesség2 = 200
| szöveg2 = A lágymányosi Déli Kikötő korabeli terve, a Vasárnapi Ujság illusztrációja (1896 )
| kép3 = Lágymányosi tó.jpg
| szélesség3 = 290
| szöveg3 = A budai Duna-parton, a Gellért-hegy alatti lapályon, az úgynevezett Lágymányoson, 1896-ban majdnem a vasúti hídig terjedt a Konstantinápolynak nevezett vigalmi negyed területe
| kép1kép4 = Lágymányosi öböl.jpg
| szöveg1szöveg4 = Kilátás a Gellért-hegyről 1875 körül, ekkor még nem készült el a Kopaszi-gát, a Duna eredeti szélességében folyik.
}}
| kép2kép5 = Lágymányosi tó 1926.jpg
{{Több kép
| szöveg2 szöveg5 = 1926-ban készült látkép a Gellérthegyről dél felé. Előtérben a Gellért Gyógyfürdő és a Műegyetem, hátrább a Lágymányosi-tó és az Összekötő vasúti híd
| irány = vízszintes
| kép3kép6 = Konstantinápoly a lágymányosi vigalmi negyed.jpg
| igazítás = center
| szöveg3szöveg6 = A lágymányosi vigalmi negyed korabeli reklámlapja, az uzsorahitelekből felépített török bazárváros a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment
| kép1 = Lágymányosi öböl.jpg
| szélesség1 = 270
| szöveg1 = Kilátás a Gellért-hegyről 1875 körül, ekkor még nem készült el a Kopaszi-gát, a Duna eredeti szélességében folyik.
| kép2 = Lágymányosi tó 1926.jpg
| szélesség2 = 270
| szöveg2 = 1926-ban készült látkép a Gellérthegyről dél felé. Előtérben a Gellért Gyógyfürdő és a Műegyetem, hátrább a Lágymányosi-tó és az Összekötő vasúti híd
| kép3 = Konstantinápoly a lágymányosi vigalmi negyed.jpg
| szélesség3 = 240
| szöveg3 = A lágymányosi vigalmi negyed korabeli reklámlapja, az uzsorahitelekből felépített török bazárváros a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment
}}
 
53 648

szerkesztés