nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
A [[Védák]] közlése alapján minden teremtett létforma szenvedés természetű, de az ember lelke, „önvalója” ([[átman]], purusa) elpusztíthatatlan, és ez túléli a fizikai halált és újraszületések sorozatán keresztül, lépésről lépésre képes felhalmozni a megszabadító bölcsességet és leépíteni a [[Karma|karmikus]] adósságot, hogy végül elérje a megszabadulást (móksa) a létforgatagból (szanszára) és átlépjen a nem teremtett, szenvedés mentes, magasabb rendű tiszta szellemi létállapotba. <ref>Héjjas István: India ősi bölcsessége</ref>
A [[Vaisnavizmus|vaisnava]] hagyomány azt tanítja, hogy a [[bhakti]]-jógának (az odaadás [[Jóga|jógá]]jának) folyamata szabadítja fel az embert a [[szanszára]] kerekéből.
A Rádzsa-[[Jóga]] is hangsúlyozza, hogy a bhakti a legrövidebb és leggyorsabb út a felszabaduláshoz, a móksához. <ref>Baktay Ervin: A diadalmas jóga</ref>
A [[Bhagavad-gíta|Bhagavad-gítá]] meghatározása szerint a Legfelsőbb Úr, [[Ísvara]] (Krisna) az egyedüli irányító és minden élőlény az ő irányítása alatt áll. Amikor az élőlény megszabadul az illuzórikus anyagi energia befolyásától ([[Májá (illúzió)|májá]]), akkor eléri a móksa (mukti) vagyis a felszabadulás síkját. Az [[Májá (illúzió)|anyagi illúzió]] hatása alatt az ember hamis egója alatt gondolkodik. Valódi helyzetét akkor ismerheti fel, amikor megszabadul minden [[Materializmus|materialista]] gondolattól, beleértve azt is, hogy Istennel minden tekintetben eggyé válhat. Az élőlény csupán Isten számtalan energiájának egyike, s amikor ez az energia megtisztul az anyagi szennyeződéstől teljesen, Isten- (Ísvara, Krisna) tudatúvá válik, azaz felszabadul.<ref>Bhagavad-gítá , úgy ahogy van, 7.5</ref> Amíg az ember a testével azonosítja magát, addig feltételekhez kötött léleknek számít, de amikor eléri az önmegvalósítást, felemelkedik a kiegyensúlyozottság szintjére és megszabadul a feltételekhez kötött élettől. Ekkor többé már nem lesz arra ítélve, hogy újra megszülessen az anyagi világba - halála után a lelki égbe kerülhet. Az Úr hibátlan, mert mentes a vonzódásoktól és a gyűlölettől. Ha az ember megtisztul ezektől, ő is hibátlan lesz. Alkalmassá válik arra, hogy belépjen a lelki világba és ezáltal felszabadul.<ref>Bhagavad-gítá , úgy ahogy van, 5.19</ref> Az igazi élet ekkor kezdődik.
|