„Ravasz László” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo, bocs |
a stiláris |
||
20. sor:
== Életpályája ==
Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, [[1896]]-ban [[Székelyudvarhely]]re
[[1908]]-ban feleségül vette Bartók püspök leányát, akitől öt gyermeke született. Boriska lánya a későbbi államminiszter és politikai gondolkodó, [[Bibó István (politikus)|Bibó István]] felesége volt. Ravasz László 1918-ban az erdélyi egyházkerület főjegyzője lett.
1921-ben, miután családjával Budapestre költözött, megválasztották a dunamelléki egyházkerület püspökévé. Ettől az évtől a [[Kálvin téri református templom (Budapest)|Kálvin téri református templom]] lelkésze is volt. Fiatalabb korában több cikkben is kikelt a zsidóság ellen, emiatt [[Ady Endre]] így írt róla: „''a kálvinistaság irodalmi lapjában a legszilajabb antiszemitizmust űzi egy Ravasz László nevű, s jobb sorsra érdemes volt ember''”. A [[Országgyűlés#Története|Felsőház]] automatikus tagjaként az [[Zsidó holokauszt_Magyarországon#Az első zsidótörvény|első-]] és [[második zsidótörvény]]t megszavazta. [[1944]]-ben szembesült a [[holokauszt]] ijesztő valóságával, és próbált tenni a magyar zsidók, különösen a megkeresztelkedettek fizikai megsemmisítése ellen. A [[deportálás]]ok megindulása után számos püspöki körlevelet fogalmazott meg az üldözések ellen, és hozzájárult a [[Jó Pásztor Bizottság]] megalakításához. Nem sikerült elérnie, hogy az egyházak közös körlevélben fejezzék ki tiltakozásukat a népirtással kapcsolatban.
[[Fájl:László Ravasz plaque Budapest02.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ravasz László emléktáblája egykori lakhelyén, Budapest II. ker., [[Bimbó út]] 43. sz.]]
|