„Liptóújvár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
35. sor:
 
== Története ==
Liptóújvár környéke már a bronzkorban is lakott volt, a [[lausitzi kultúra]] temetői kerültek elő. Várát a 13. század végén [[Dancs mester]], a Balassák őse építtette. Először 1262-ben említik ''castro Lippo'' néven., majd [[1341]]-ben ''Ujwar'', [[1360]]-ban ''Haraduk'', [[1476]]-ban ''Novum castrum'', [[1503]]-ban ''castrum Hradek'' alakban említik a korabeli források. Királyi vár volt, majd birtokosai gyakran változtak. [[1433]]-ban elfoglalták a [[husziták]]. [[1441]]-ben Rikolf, [[1450]]-ben a Komorovszky, [[1453]]-ban a Pongrácz család, [[1462]]-ben Szapolyai István lett a birtokosa. A Szapolyaiak egészen [[1527]]-ig birtokolták a várat, mely ekkor a Thurzóké lett. [[1528]]-ban [[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyány Ferenc]], [[1533]]-ban Pekry Lőrinc, [[1554]]-ben Balassa János, [[1601]]-ben Sándorffy Miklós, [[1604]]-ben Pográny Benedek, [[1623]]-ban Osztrosics István, [[1671]]-ben a király, [[1703]]-ban Liechtenstein János, majd halála után újra a király volt a birtokosa. [[1709]]-ben már rom volt.
 
A település elődje a 13. századi ''Belszko'' nevű település volt, melyet [[1341]]-ben ''Belezka'' néven említenek. A mai település csak a [[18. század]] elején keletkezett az itteni só-, vas- és rézlerakat körül, a liptóújvári uradalom királyi alkalmazottai hozták létre. [[1768]]-ban Európában Liptóújvár erdészeti iskolája nyílott elsőként, és több erdészeti vállalat is működött itt. [[1784]]-ben 26 házában 294 lakos élt. [[1792]]-ben a helyiek rézhámort és nagyolvasztót építettek. [[1805]]-ben kamarai városi rangra emelték országos vásártartási joggal. A vági tutajozás kiindulóhelye lett, fát, vasércet, rezet, sajtot szállítottak. [[1828]]-ban 61 háza és 414 lakosa volt. A [[19. század]] közepére faipari központ lett, jelentős munkásmozgalommal, majd az antifasiszta ellenállás egyik központja.
53. sor:
* Liptóújvár várának romjai
* Az 1802-ben mellé épült [[reneszánsz]] várkastély ma is ép, benne működik a Felső-Liptói Néprajzi Múzeum.
* A vár melletti kis tó sziklaszigetének tetején apró kápolna áll.
* A Sarlós Boldogasszonynak szentelt [[Római katolikus egyház|római katolikus]] temploma [[1790]]-ben épült [[Klasszicizmus|klasszicista stílus]]ban, freskóit Lerch József festette, itt van [[Stróbl Alajos]] [[Assisi Szent Ferenc|Szent Ferenc]]-szobra.
* A vár környéki Várerdő (arborétum)
* Az erdei iskola [[1799]]–[[1800]]-ban épült [[Klasszicizmus|klasszicista stílus]]ban.
* 19. századi klasszicista lakóházak
* Műemléki védelem alatt áll a börtön és egy harangláb is.<ref>{{hiv-web |url=http://slovakia.travel/hu/liptoujvar-liptovsky-hradok |cím=Liptóújvár |nyelv=magyar |elérés=2016-08-01}}</ref>
* A közelben egy régi kohó maradványai is megtalálhatók, ahol ma a liptói bányászat és kohászat emlékeit állították ki.
 
== Híres emberek ==