„A kommunizmus fekete könyve” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →További információk: Protokollcsere (Turkásznivalók) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor:
*Karel Bartosek
*Jean-Louis Margolin
===Kritikák===
A könyv sok kritikát kapott kuttási módszerei valamint a holokauszt relativizálása, a megsemmisítő táborok és a szovjetunióbeli munkatáborok összehasonlítása miatt.<ref name="ushmm.org">[http://www.ushmm.org/m/pdfs/20080226-romania-commission-postwar.pdf]</ref> A kötet két fő közreműködője, Nicolas Werth és Jean-Louis Margolin, vitát robbantottak ki Franciaországban azzal, amikor nyilvánosan elhatárolták magukat Courtois összegző megállapításaitól. Kijelentették, hogy Courtois megszállottjává vált a 100 milliós számnak. Saját tanulmányaik alapján az áldozatok számát 65 és 93 millió közé helyezték.<ref>{{cite news|url= http://www.lemonde.fr/archives/article/1997/11/14/communisme-retour-a-l-histoire_3810094_1819218.html |title= Communisme : retour à l'histoire |newspaper= [[Le Monde]] |first1= Jean-Louis |last1= Margolin |first2= Nicolas |last2= Werth |authorlink2= Nicolas Werth |date= 1997-11-14 |accessdate= 2015-06-14 |trans_title= Communism: Return to the history |language= fr }}</ref>
Több kritikus elutasította a kommunizmus és a nácizmus azonosítását.<ref name="Omer">{{Citation | first = Omer | last = Bartov | title = Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History | volume = 3 | number = 2 |date=Spring 2002 | pages = 281–302}}.</ref> Nicolas Werth szerint minőségi különbség volt a két rendszer között. Kijelentette a ''[[Le Monde]]''-nak, hogy „a Szovjetunióban nem léteztek haláltáborok”.<ref name="Getty 2000">{{Citation|last=Getty|first=J Arch|title=The Future Did Not Work|date=Mar 2000|url=http://www.theatlantic.com/magazine/archive/2000/03/the-future-did-not-work/378081/|journal=[[The Atlantic Monthly]]|volume=285|issue=3|page=113|place=Boston|publisher=Hackvan|format=text}}</ref> valamint azt is, hogy „minél jobban összehasonlítjuk a kommunizmust és a nácizmust, annál nyilvánvalóbbak a különbségeik”.<ref>''Le Monde'', 21 September 2000</ref>
[[Peter Kenez]] történész a könyvet a történelmi pontatlanságai miatt bírálta. Szerinte Werth időnként rendkívül gondatlan történész, és felsorolja számos tényszerű tévedését.<ref>Peter Kenez, "Little Black Book", Feed Magazine, 30 November 1999. http://web.archive.org/web/20011123075720/http://www.feedmag.com/templates/search.php3?mode=subject&mode_id=9&batch=4</ref> Mark Tauger történész a szerzőknek azzal a tézisével nem ért egyet, miszerint az 1933-as szovjetunióbeli éhínség szándékos és népirtó jellegű volt.<ref>{{Citation | title = Chapter 20 for Roter Holocaust book | publisher = WVU | format = [[PDF]] | url = http://www.as.wvu.edu/history/Faculty/Tauger/Tauger,%20Chapter%20for%20Roter%20Holocaust%20book%20b.pdf | last = Tauger}}.</ref>
Más történészek amiatt bírálták Courtois-t, mert nem tett különbséget az egyes halálokok között. [[Jean-Jacques Becker]], az ex-kommunista történész kritikája szerint Courtois önkényesen szedte össze számait és azoknak így zéró történelmi értéke van. [[J. Arch Getty]] történész is megjegyzi, hogy Courtois 100 millió halottjának jelentős része éhínségek áldozata lett, és ezt nem lehet a gyilkosságokkal és kivégzésekkel egyenértékűnek venni.<ref name="Getty 2000" />
Többen azt vetették a könyv íróinak szemére, hogy állításaik egyoldalúak és leegyszerűsítőek. Amir Weiner a Stanford egyetemről sok érdemét elismeri a könyvnek, de szerinte egyes állításai szimpla provokációk.<ref>{{Citation | first = Amir | last = Weiner | title = Journal of Interdisciplinary History | volume = 32 | number = 3 |date=Winter 2002 | pages = 450–52}}.</ref> Alexander Dallin writes that moral, legal, or political judgement hardly depends on the number of victims.<ref name="ReferenceA">{{Citation | first = Alexander | last = Dallin | title = Slavic Review | volume = 59 | number = 4}}.</ref>
[[Noam Chomsky]] is erősen bírálta a könyv módszertanát. Idézte [[Amartya Sen]] munkáját, aki az India és Kína közötti halandósági mutatók különbözőségét évi 4 millió főre tette Kína javára, mégpedig az ottani orvosi ellátás viszonylagos egyenlő eloszlása miatt. Chomsky megjegyezte, hogy ''A kommunizmus fekete könyve'' módszerével dolgozva ki lehetne mutatni, hogy az indiai „demokratikus kapitalista kísérletnek” több áldozata volt, mint a a kommunizmusnak 1917 óta világszerte."<ref>{{Citation | title = Counting the Bodies - Noam Chomsky | url = http://spectrezine.org/global/chomsky.htm | format = text}}</ref> [[Daniel Bensaïd]], francia filozófus és trockista aktivista szerint hasonló halálozási listákat a gyarmatosítás és a kapitalizmus számlájára is össze lehetne állítani a 19. és a 20. századra vonatkozóan.<ref name="bensaid">{{cite web|first=Daniel |last=Bensaïd |authorlink= Daniel Bensaïd |others= Translated to Spanish by Alberto Nadal |url=http://www.marxists.org/espanol/bensaid/1997/001.htm |title= Comunismo y estalinismo Una respuesta al libro negro del comunismo |accessdate=2015-03-11|trans_title=Communism & Stalinism A response to the black book of communism|language=Spanish}}</ref>
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Forrás ==
| |||