„A kommunizmus fekete könyve” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
 
==Kritikák==
A könyv sok kritikát kapott kutatási módszerei, valamint a holokauszt relativizálása, a náci megsemmisítő táborok és a szovjetunióbeli munkatáborok egyenlővé tétele miatt.<ref name="ushmm.org">[http://www.ushmm.org/m/pdfs/20080226-romania-commission-postwar.pdf]</ref> A kötet két fő közreműködője, Nicolas Werth és Jean-Louis Margolin, vitát robbantottak ki Franciaországban azzal, amikor nyilvánosan elhatárolták magukat Courtois összegző megállapításaitól. Kijelentették, hogy Courtois megszállottjává vált a 100 milliós számnak. Saját tanulmányaik alapján az áldozatok számát 65 és 93 millió közé helyezték.<ref>{{cite news|url= http://www.lemonde.fr/archives/article/1997/11/14/communisme-retour-a-l-histoire_3810094_1819218.html |title= Communisme : retour à l'histoire |newspaper= [[Le Monde]] |first1= Jean-Louis |last1= Margolin |first2= Nicolas |last2= Werth |authorlink2= Nicolas Werth |date= 1997-11-14 |accessdate= 2015-06-14 |trans_title= Communism: Return to the history |language= fr }}</ref>
 
Több kritikus elutasította a kommunizmus és a nácizmus azonosítását.<ref name="Omer">{{Citation | first = Omer | last = Bartov | title = Kritika: Explorations in Russian and Eurasian History | volume = 3 | number = 2 |date=Spring 2002 | pages = 281–302}}.</ref> Nicolas Werth szerint minőségi különbség volt a két rendszer között. Kijelentette a ''[[Le Monde]]''-nak, hogy „a Szovjetunióban nem léteztek haláltáborok”.<ref name="Getty 2000">{{Citation|last=Getty|first=J Arch|title=The Future Did Not Work|date=Mar 2000|url=http://www.theatlantic.com/magazine/archive/2000/03/the-future-did-not-work/378081/|journal=[[The Atlantic Monthly]]|volume=285|issue=3|page=113|place=Boston|publisher=Hackvan|format=text}}</ref> valamint azt is, hogy „minél jobban összehasonlítjuk a kommunizmust és a nácizmust, annál nyilvánvalóbbak a különbségeik”.<ref>''Le Monde'', 21 September 2000</ref>
39. sor:
Többen azt vetették a könyv íróinak szemére, hogy állításaik egyoldalúak és leegyszerűsítőek. Amir Weiner a Stanford egyetemről sok érdemét elismeri a könyvnek, de szerinte egyes állításai szimpla provokációk.<ref>{{Citation | first = Amir | last = Weiner | title = Journal of Interdisciplinary History | volume = 32 | number = 3 |date=Winter 2002 | pages = 450–52}}.</ref>
 
[[Noam Chomsky]] is erősen bírálta a könyv módszertanát. Idézte [[Amartya Sen]] munkáját, aki az India és Kína közötti halandósági mutatók különbözőségét évi 4 millió főre tette Kína javára, mégpedig az ottani orvosi ellátás viszonylagos egyenlő eloszlása miatt. Chomsky megjegyezte, hogy ''A kommunizmus fekete könyve'' módszerével dolgozva ki lehetne mutatni, hogy az indiai „demokratikus kapitalista kísérletnek” több áldozata volt, mint a a kommunizmusnak 1917 óta világszerte."<ref>{{Citation | title = Counting the Bodies - Noam Chomsky | url = http://spectrezine.org/global/chomsky.htm | format = text}}</ref> [[Daniel Bensaïd]], francia filozófus és trockista aktivista szerint hasonló halálozási listákat a gyarmatosítás és a kapitalizmus számlájára is össze lehetne állítani a 19. és a 20. századra vonatkozóan.<ref name="bensaid">{{cite web|first=Daniel |last=Bensaïd |authorlink= Daniel Bensaïd |others= Translated to Spanish by Alberto Nadal |url=http://www.marxists.org/espanol/bensaid/1997/001.htm |title= Comunismo y estalinismo Una respuesta al libro negro del comunismo |accessdate=2015-03-11|trans_title=Communism & Stalinism A response to the black book of communism|language=Spanish}}</ref>
 
==Jegyzetek==