Főmenü megnyitása

Módosítások

Weimar történelme [[899]]-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
 
[[946]] és [[1346]] között a Weimari grófság központja. [[II. Ottó német-római császár]] [[975]]. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. [[III. Ottó német-római császár]] hadserege [[984]]-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez [[1002]]-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal a császár hadseregekudarcot vesztettvallott. 1173-74 telén leégett a vár.
 
[[1250]]-ben először említik meg a települést a vár körül. [[1245]] és [[1249]] között építették fel a vártemplomot, és [[1254]]-ben [[Péter apostol|Szent Péter]] tiszteletére szentelték fel. [[1284]]. szeptember 16-án a [[Német Lovagrendmainz]]i megkaptapüspök aalá templomot.tartozó A[[Német rendLovagrend]] a mainzi püspök alákapta tartozottmeg. [[1307]]-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91</ref> [[1383]]-tól pedig egy ispotályt is működtettekműködtetett.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293</ref>
 
[[1247]]-ben kihalnakkihaltak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett.
 
[[1410]]-ben városi jogokat kapott a település. [[1424]]-ben leégett a város, ezért a Wettinger-ház grófja adóengedményeket tett neki.
 
[[1552]]-ben [[I. Frigyes János Frigyes]] herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost., amely [[1918]]-ig Weimara volt atartomány székhelye a tartománynakvolt.
 
[[1653]]. október 4-én tartották az első hagymavásárt.
 
A [[18. század|18.]] és a [[19. századbanszázad]]ban a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok [[Friedrich Schiller]], [[Johann Gottfried Herder]], [[Johann Wolfgang von Goethe]] mind a városban éltek.
 
[[1816]]-ban a hercegség alkotmányt kapott, elsőként a német államok közül, alkotmányt kapott.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 73</ref>
 
''Maria Pavlovna'' nagyhercegnő és fia ''Carl Alexander'' alatt felvirágzott a város. [[1842]]-ben [[Liszt Ferenc]]et is meghívták a kastélyukba. [[1848]]-ban [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] zenélt ugyanitt.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 477f.</ref> [[1860]]-ban Carl Alexander megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között [[Arnold Böcklin]], [[Franz Lenbach]] és [[Reinhold Begas]] is. [[1885]]-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága.
 
Carl Alexander fia, ''Wilhelm Ernst'' is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, [[1905]]-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. [[1907]]-ben pedig a művészeti ipari iskolát.
 
[[1846]]-ban kiépítették a vasutat [[Halle (Bentheimi járás)|Halle]] és [[Erfurt]] között. [[1876]]-ban pedig elkészült a [[Jéna]] és [[Gera]] közötti pályaszakasz is. [[1887]]-ben átadták az Ilmtalbahnt''Ilmtalbahn''t, amely [[Bad Berka-ig|Bad Berkáig]] ment.
 
[[1919]]-ben aváros városi színházbanszínházában rendezték be a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a [[Weimari köztársaság]]ot. Ez az állam [[1933]]-ig létezett, a [[nemzetiszocializmus|nácik]] hatalomra jutásáig. [[1920]]. május 1-jén újra[[Türingia]] székhelye lett Weimar.
 
Politikailag Weimar a világháborúk között a [[konzervativizmus]] és a [[nacionalizmus]] központja volt. [[1926]]-ban az [[NSDAP]] itt tartotta második pártkongresszusát az [[1925]]-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a [[Hitlerjugend]]et.<ref>[http://www.historisches-lexikon-bayerns.de/artikel/artikel_44892 Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend]</ref> A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. [[Adolf Hitler|Hitler]] 40 alkalommal járt a városbanitt.<ref>Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12</ref>
 
== Közigazgatás ==