„Weimar” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Weimar történelme [[899]]-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
[[946]] és [[1346]] között a Weimari grófság központja. [[II. Ottó német-római császár]] [[975]]. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. [[III. Ottó német-római császár]] hadserege [[984]]-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez [[1002]]-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal
[[1250]]-ben először említik meg a települést a vár körül. [[1245]] és [[1249]] között építették fel a vártemplomot, és [[1254]]-ben [[Péter apostol|Szent Péter]] tiszteletére szentelték fel. [[1284]]. szeptember 16-án a [[
[[1247]]-ben
[[1410]]-ben városi jogokat kapott
[[1552]]-ben [[I.
[[1653]]. október 4-én tartották az első hagymavásárt.
A [[18. század|18.]] és a [[19.
[[1816]]-ban a hercegség
''Maria Pavlovna'' nagyhercegnő és fia ''Carl Alexander'' alatt felvirágzott a város. [[1842]]-ben [[Liszt Ferenc]]et is meghívták a kastélyukba. [[1848]]-ban [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]] zenélt ugyanitt.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 477f.</ref> [[1860]]-ban Carl Alexander megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között [[Arnold Böcklin]], [[Franz Lenbach]] és [[Reinhold Begas]] is. [[1885]]-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága.
Carl Alexander fia, ''Wilhelm Ernst'' is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, [[1905]]-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. [[1907]]-ben pedig a művészeti ipari iskolát.
[[1846]]-ban kiépítették a vasutat [[Halle (Bentheimi járás)|Halle]] és [[Erfurt]] között. [[1876]]-ban pedig elkészült a [[Jéna]] és [[Gera]] közötti pályaszakasz is. [[1887]]-ben átadták az
[[1919]]-ben
Politikailag Weimar a világháborúk között a [[konzervativizmus]] és a [[nacionalizmus]] központja volt. [[1926]]-ban az [[NSDAP]] itt tartotta második pártkongresszusát az [[1925]]-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a [[Hitlerjugend]]et.<ref>[http://www.historisches-lexikon-bayerns.de/artikel/artikel_44892 Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend]</ref> A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. [[Adolf Hitler|Hitler]] 40 alkalommal járt
== Közigazgatás ==
|