Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
Weimar történelme [[899]]-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
 
[[946]] és [[1346]] között a Weimari grófság központja. [[II. Ottó német-római császár]] [[975]]. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. [[III. Ottó német-római császár]] hadserege [[984]]-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez [[1002]]-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal kudarcot vallott. [[1173-]]–[[1174|74]] telén leégett a vár.
 
[[1250]]-ben először említik meg a települést a vár körül. [[1245]] és [[1249]] között építették fel a vártemplomot, és [[1254]]-ben [[Péter apostol|Szent Péter]] tiszteletére szentelték fel. [[1284]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] a [[mainz]]i püspök alá tartozó [[Német Lovagrend]] kapta meg. [[1307]]-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91</ref> [[1383]]-tól pedig egy ispotályt is működtetett.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293</ref>
 
[[1247]]-ben kihaltak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett, és végül a Türingia része lett.
[[1552]]-ben [[I. János Frigyes]] herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost, amely [[1918]]-ig a tartomány székhelye volt.
 
[[1653]]. [[október 4.|október 4-én]] tartották az első hagymavásárt.
 
A [[18. század|18.]] és a [[19. század]]ban a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok [[Friedrich Schiller]], [[Johann Gottfried Herder]], [[Johann Wolfgang von Goethe]] mind a városban éltek.
Huszonegy kerületre oszlik.<ref>Lakosság száma 2004. december 31-i adat. Forrás: Stadtverwaltung Weimar, in Klammern das Jahr der Eingemeindung zu Weimar</ref>
[[File:Weimar Einwohner.svg|thumb|Népességdiagram]]
 
{| {{széptáblázat}} border=1
|----- bgcolor="#FF7256"
|-
|}
 
== Közlekedés ==
[[Fájl:Weimar Bahnhof.jpg|bélyegkép|jobbra|Pályaudvar]]
== További információk ==
{{források}}{{commonskat|Weimar}}
* [http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/0708/08besz.htm Nagyvilág, 1999, 07-08, Szellemi zarándokutak.] A Magyar Rádióban 1998. ...-án elhangzott műsor szerkesztett változata. A beszélgetés résztvevői Kovács Sándor, Lator László, Németh G. Béla, illetve Koncz Virág és Erős László voltak.
* [http://www.wimare.de/historic.php Historischer Rundgang Weimar / wimare - Büro für Fremdenverkehr und Kultur in Weimar und Baden-Baden] Történelmi körséta Weimarban {{de}}
 
{{Európa kulturális fővárosa|év=1999}}