Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
Weimar történelme [[899]]-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik.
 
[[946]] és [[1346]] között a Weimari grófság központja. [[II. Ottó német-római császár]] [[975]]. [[június 3.|június 3-án]] kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. [[III. Ottó német-római császár]] hadserege [[984]]-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez [[1002]]-ben megismétlődött, de Ottó mindkét alkalommal kudarcot vallott. [[1173]]–[[1174|74]] telén leégett a vár.
 
[[1250]]-ben először említik meg a települést a vár körül. [[1245]] és [[1249]] között építették fel a vártemplomot, és [[1254]]-ben [[Péter apostol|Szent Péter]] tiszteletére szentelték fel. [[1284]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] a [[mainz]]i püspök alá tartozó [[Német Lovagrend]] kapta meg. [[1307]]-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 91</ref> [[1383]]-tól pedig egy ispotályt is működtetett.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 293</ref>
[[1919]]-ben város színházában rendezték a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a [[Weimari köztársaság]]ot. Ez az állam [[1933]]-ig létezett, a [[nemzetiszocializmus|nácik]] hatalomra jutásáig. [[1920]]. május 1-jén újra[[Türingia]] székhelye lett.
 
Politikailag Weimar a világháborúk között a [[konzervativizmus]] és a [[nacionalizmus]] központja volt. [[1926]]-ban az [[NSDAP]] itt tartotta második pártkongresszusát az [[1925]]-ös újjáalapítás után. [[Július 4.|Július 4-én]] megalapították a [[Hitlerjugend]]et.<ref>[http://www.historisches-lexikon-bayerns.de/artikel/artikel_44892 Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend]</ref> A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. [[Adolf Hitler|Hitler]] 40 alkalommal járt itt.<ref>Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12</ref>
 
== Közigazgatás ==