[[Fájl:TownHallOstrowWlkp1900.jpg|thumb|right|VárosházaA városháza és a piactér egy 20. század eleji képeslevelezőlaponképes levelezőlapon]]
A mai Ostrów északkeleti részén a 10. században kis földvár állt. Jelenleg ásatások folynak a területén. A város [[1404]]-ben kapott városjogokat. A 18. század elejéig nem nagyon fejlődött tűzvészek, háborús pusztításéspusztítás és a környező városok túlsúlya miatt. [[1711]]-ben OstówOstrów polgárai lemondtak a városi rangról. A teljes bukástól [[1714]]-ben az új tulajdonos Jan Jerzy Przebendowski mentette meg a várost, aki kieszközölte a királytól az újbóli városi rangra emelést ezúttal több privilégiummal kiegészítve. A tulajdonos gondoskodása, a takarékos gazdálkodás, a polgárok szorgalma és a város szerencsés, határokhoz közeli fekvése ezúttal lehetővé tették a gyors fejlődést, melyet csak a [[második világháború]] kitörése szakított meg.
Fontos tényezője volt a fejlődésnek az is, hogy Ostrów nagy vasúti csomópont lett. A város a nemzeti mozgalmak egyik központja volt az idegen uralom és a két világháború alatt.
Különleges epizód volt az OstówiOstrówi Köztársaság megalakulása 1918-ban, amikor a lakosság vértelen megmozdulással átvette a hatalmat a városban. A két világháborúközöttvilágháború között Ostrów volt az egyik leggyorsabban fejlődőlenygelfejlődő lengyel város, a lakosság száma megkétszereződött, sok látványos épületet húztak fel, új gyárak (Vagongyár) létesült.
A II.második világháború alatt munkatábor működött a városban. A városban erős volt az ellenállási mozgalom tevékenysége. Miután a Poznani[[Fegyveres Harci Szövetség]] (Związek Walki Zbrojnej) poznańi szervezetetszervezetét szétverte a [[gestapoGestapo]], elnökségét Ostrówba költöztették, és innen építették újjá a poznańi szervezetet.
