„Jeanne d’Arc” változatai közötti eltérés

 

== Élete ==

Jeanne [[1412]] körül született [[Jacques d'Arc]] és [[Isabelle Romée]] lányaként [[Domrémy-la-Pucelle|Domrémy]]-ben, egy [[falu]]ban, mely a [[Bar Hercegség]]ben helyezkedett el (a hercegséget később [[Lotaringia]] (Lorraine) tartomány annektálta, Domrémyt pedig Domrémy-la-Pucellé keresztelték át).<ref>Condemnation trial, 37.o [http://www.fordham.edu/halsall/basis/joanofarc-trial.html] (Hozzáférés 2006. március 23.)</ref> A szülei egy 50 [[hold (mértékegység)|holdnyi]] (0,2&nbsp;km²) föld tulajdonosai voltak, az apa a [[gazda|farmermunka]] mellett kisebb hivatali pozíciót is elfoglalt, az adót szedte és a helyi őrséget vezette.<ref>Pernoud and Clin, 221.o</ref> A falu egy elszigetelt területen helyezkedett el északkeleten, mely hű maradt a francia koronához a körülötte lévő burgund területekkel szemben. Nem csoda, hogy a [[rajtaütés]]ek gyakoriak voltak, s még Jeanne [[gyermekkor]]ában egy alkalommal leégett a falu.

 

Robert de Baudricourt engedélyezte Jeanne-nak, hogy elmenjen [[Chinon]]ba, miután a frontról érkezett hírek megerősítették a jóslatait. Az útja ellenséges burgund területen vezetett keresztül, melyet férfi álruhában tett meg.<ref name="Richey4">Richey, 4.o.</ref> A királyi udvarba érkezésével VII. Károlyt épp egy privát konferencián zavarta meg. Ez alatt az idő alatt Károly [[Anyós (családtag)|anyósa]], [[Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné|Aragóniai Jolán]] finanszírozott egy felmentő sereg [[expedíció]]t Orléanshoz. Jeanne engedélyt kért, hogy a hadsereggel mehessen és [[lovag]]i felszerelést viselhessen. Ellátták [[páncél]]lal, [[kard]]dal, [[ló]]val, [[zászló]]val és kísérettel. Azt mondják, fehér páncélt viselt. [[Stephen W. Richey]] történész úgy ír, hogy az ő látványa volt a remény egyetlen forrása egy uralom számára, mely a kimerülés szélén állt.

"''Miután évekig megalázó vereség verességet követett egyik a másik után, Franciaország katonai és polgári vezetése is demoralizálódott és lealacsonyodott. Mikor Károly [[dauphin]] biztosította Jeanne sürgető kérését, hogy fel kell készülni a háborúra és a hadsereg élére helyezte, akkor döntésének alapja az lehetett, hogy minden [[Konzervativizmus|hagyományos]] és [[Racionalizmus|racionalista]] álláspontot lehetőséget kipróbált és kudarcot vallott. Csak egy reménytelen, bukás szélén lévő uralom hallgatna egy [[Analfabetizmus|analfabéta]] [[paraszt]]lányra, aki azt állítja, hogy Isten hangja arra utasította, hogy vegye gondjába az ország hadseregét és vezesse győzelemre.''"<ref>Richey, "Joan of Arc: A Military Appreciation".[http://www.stjoan-center.com/military/stephenr.html] (Accessed 12 February 2006)</ref>

Jeanne képbe kerülésével a hosszú ideje tartó angol-francia konfliktus egy [[vallásháború|vallási háborúba]] fordult át,<ref name="Vale, M.G.A. 1974, 55.o">Vale, M.G.A., 'Charles VII', 1974, 55.o</ref> és ez nem volt kockázatmentes. Károly tanácsadói aggódtak, ha Jeanne [[igazhitű]]sége nem minden kétséget kizáró, meg nem alapozott, - magyarán ha [[eretnek]] vagy [[boszorkány]] volna -, akkor Károly ellenségei könnyen állíthatják, hogy a királysága a [[Sátán]] ajándéka volt. Hogy elkerüljék ennek valószínűségét, a dauphin neveltetési és [[teológia]]i vizsgálatot rendelt el [[Poitiers]]-ben a tisztaságának bizonyítására. 1429 áprilisában a vizsgálóbizottság „''kifogástalan életűnek, hívő [[Kereszténység|kereszténynek]] állapította meg, aki az alázat, becsület és egyszerűség erényeivel bírt.''”<ref name="Vale, M.G.A. 1974, 55.o"/> A teológusok Poitiers-ben nem véleményezték Jeanne isteni sugallatait, inkább arról tájékoztatták a dauphint, hogy az ő küldetésének isteni természetét egy ’kedvező vélelem’-nek kell érteni. Ez elég volt Károlynak, azonban ezután visszadobta a labdát az ő udvarába: az udvar kötelezettsége, hogy tesztelje Jeanne-t. „''Kételkedni vagy hagyni őt gonosz mivoltának gyanújában, a [[Szentlélek]] megtagadása lenne, és méltatlan lenne Isten segítségére''”, nyilatkozták.<ref>Vale, M.G.A., 'Charles VII', 1974, 56.o</ref> A vizsgálat igazolása Orléans felmentő ostromának felcsillanó reménye lett.