„Nemzetiszocializmus” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(Ez nem volt hivatalos név, felesleges itt.)
a
A '''nemzetiszocializmus''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Nationalsozialismus''), vagy '''nácizmus''' elsősorban az [[Adolf Hitler]] vezette [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]] (NSDAP) ideológiájára, illetve [[Németország]] [[1933]] és [[1945]] közötti [[Adolf Hitler|Hitler]]-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal. A két világháború közötti időszak és a [[második világháború]] korszakának [[szélsőjobboldal]]i ideológiái közé sorolható, az [[olasz fasizmus]]sal együtt a nemzetközi [[fasizmus]] egy változata. Más országokban kialakult szélsőjobboldali ideológiák példájául szolgált, illetve ezen politikai mozgalmak hatalomra jutását aktívan segítette. A nemzetiszocialista berendezkedést később az elfoglalt területekre (például [[Ausztria]], [[Cseh–Morva Protektorátus]], [[Lengyel Főkormányzóság]]) is kiterjesztették.
 
Ideológiájának fő jellemzői a [[pángermanizmus|pángermán]] [[sovinizmus]], [[rasszizmus]] és [[antiszemitizmus]], kiindulópontja a [[szociáldarwinizmus]] volt, az az elképzelés, miszerint az emberi fajok közötti versenyben a legrátermettebbnek kell fennmaradnia, a többieknek pusztulás vagy alávetettség a sorsa. A [[germánok]]at, az úgynevezett [[Nordikus rassz|északi fajt]] tekintették a legtisztább [[Árja fajelmélet|árja fajnak]], amely uralkodásra hivatott. Ezen az alapon úgynevezett népközösség (''VolsgemeinschaftVolksgemeinschaft'') létrehozását tűzték ki célul, amely minden, fajilag megfelelő németet magában foglal, és elutasították a [[marxizmus|marxista]] [[Osztályharc|osztályelméletet]], ami a különböző társadalmi osztályoknak a nemzeti határokon átnyúló összefogását vallotta. A nácizmus fő ellenfelének a [[kommunizmus]]t tekintették, de szavakban elutasították a [[kapitalizmus]]t is, egyfajta harmadik utat hirdetetvehirdetve, de a gyakorlatban határozottan védve a („fajilag” megfelelő kezekben lévő) magántulajdont és a német nagytőke érdekeit.
 
A náci párt elődje az 1919 januárjában alakult pángermán és antiszemita Német Munkáspárt volt. [[Adolf Hitler]] a húszas évek elején szerezte meg ennek vezetését, és ezután kapta a párt végleges nevét (''Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei'', NSDAP). A párt 1920-ban elfogadott Nemzeti Szocialista Programja az egyesült Nagy-Németország létrehozását, a zsidók állampolgárságának megvonását, földreformot és néhány iparág államosítását követelte. Hitler 1924-ben a ''[[Mein Kampf]]''-ban részletesen kifejtette ideológiájának alapjait, az antiszemitizmust és az antikommunizmust, a parlamenti demokrácia megvetését és Németország területi expanziójának jogosságát.
 
1933-ban Hitler – a közkeletű tévedéssel ellentétben, nem parlamenti választások eredményeképpen, hanem a német hatalmi elit belső kompromisszumának révén – kancellár lett, és Németországot hamarosan egypárti állammá szervezte, ahol a nemzetiszocializmus ideológiájának megfelelően a „fajilag nem kívánatos elemeket” és a politikai ellenzéket kiszorították, üldözték, végül túlnyomó részüket fizikailag megsemmisítették. Ez a politika a [[holokauszt]]hoz, majd Németország [[második világháború]]s teljes vereségéhez vezetett. A második világháború után a nemzetiszocializmus új híveit [[neonácizmus|neonáci]]knak nevezik.
 
==A „náci” elnevezés eredete==