„George Armstrong Custer” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Frommer 97 (vita) szerkesztéséről Dencey szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó 5 változtatást (Dencey), visszaállítva CsurlaBot szerkesztésére)
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Frommer 97 (vita) szerkesztéséről Dencey szerkesztésére)
{{Katona infobox
| név = George Armstrong Custer
| kép = GGen. aGeorge custerA. Custer - NARA - 528312 cropped.jpg
| képaláírás = George Armstrong Custer 1865 körül
| beceneve = '''Családi: Autie'''<br />'''Katonai: Boy General (tábornok fiú)'''
| születés helye = [[New Rumley]], [[Ohio]], [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
| csatái = [[Amerikai polgárháború]]<br />[[Washitai csata]]<br />[[Little Bighorn-i csata]]
| kitüntetései =
| aláírás = George Armstrong Custer signature.svg
| rokonai = [[Libbie Custer]] (házastárs)<br />[[Thomas Ward Custer]] (testvér)
| polgári foglalkozása =
}}
 
'''George Armstrong Custer''' ([[New Rumley]], [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]], [[1839]]. [[december 5.]] – [[Little Bighorn]], [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]], [[1876]]. [[június 25.]]) az [[Egyesült Államok Hadserege|Egyesült Államok Hadseregének]] [[lovasság]]i parancsnoka volt az [[amerikai polgárháború]] és az indián háborúk idején. Bár az egységei végig nagy veszteségeket szenvedtek el a polgárháború során, ő félelmet nem ismerve, agresszívan küzdött. Ezáltal elnyerte a vezérkari tábornokok tiszteletét és személye egyre inkább közismert lett. A polgárháború alatt 23 évesen tábornokká léptették elő. Custer személyesen fogadta a konföderációs [[Robert E. Lee]] tábornok megadást jelző fehér zászlóját [[Appomattox]]nál. A polgárháború alatt átmenetileg vezérőrnagyi, az indián háborúk során pedig alezredesi [[rendfokozat]]ban szolgált. [[1876]]. [[június 25.|június 25-én]] a [[Little Bighorn-i csata|Little Bighorn-i csatában]] esett el, az egyesült [[lakoták|lakota]] [[sziúk|sziú]], [[csejennekSájenek|csejenn]] és [[arapahók|arapaho]] csapatok elleni összecsapás során. Custer az amerikai történelem egyik legismertebb és legvitatottabb alakja.
 
== Élete ==
=== Származása, ifjúsága és tanulmányai ===
==== Származása és családtagjai ====
 
[[Fájl:Custer ca 1859.jpg|thumb|right|px300|Custer 1859 körül a [[West Point]] kadétjaként.]]
George Armstrong Custer [[New Rumley]]ben, [[Ohio]] államban született [[1839]]. [[december 5.|december 5-én]]. Családja [[rajna]]i [[németek|német]] származású volt. A legkorábbi ismert ősei az [[1600-as évek]] végén, [[1700-as évek]] elején érkeztek [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikába]], akkor még Küster néven. Először [[Pennsylvania]] állam területén telepedtek le, majd innen Custer nagybátyja és apja az ohiói [[New Rumley]]-be költözött. Édesapja, Emmanuel Custer, kovácsként és földművesként kereste kenyerét. Első felesége Matilda Viers volt, akitől három gyermeke született. Matilda [[1835]]-ben hunyt el. Hét hónapra rá Emmanuel házasságot kötött az ugyancsak megözvegyült skót-ír származású Maria Ward Kirkpatrickkel. Maria szintén három gyermekkel érkezett az új házasságba. Custer harmadik fiúként született az új családba, azonban bátyjai még születése előtt elhaláloztak, így ő lett a legidősebb, életben maradt közös gyermekük. Mikor beszélni tanult, saját nevét „Autie”-nak ejtette és innentől kezdve ez lett a családi beceneve. Őt követően még három fiú és egy lány született a családba, akik mind megérték a felnőttkort. Testvérei közül a későbbiekben kiemelkedett [[Thomas Ward Custer]], aki a [[amerikai polgárháború|polgárháború]] során két alkalommal is elnyerte a kongresszusi érdemérmet, a [[Medal of Honor]]t.<ref>Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 5. Autie/87-88. oldal</ref><ref name="George Armstrong Custer: Between Myth and Reality a Historynet honlapján.">[http://www.historynet.com/magazines/civil_war_times/3037741.html George Armstrong Custer: Between Myth and Reality a Historynet honlapján.]</ref><ref name="Custer származásáról a George Custer Home Page-en, a Genealogy fejezet alatt.">[http://www.garryowen.com/ Custer származásáról a George Custer Home Page-en, a Genealogy fejezet alatt.]</ref><ref name="Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya.">[http://findarticles.com/p/articles/mi_m1272/is_n2588_v122/ai_15282555 Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya.]</ref><ref name="Thomas Ward Custer emléklapja a „Medal of honor” hivatalos honlapján.">[http://www.medalofhonor.com/ThomasCuster.htm Thomas Ward Custer emléklapja a „Medal of honor” hivatalos honlapján.]</ref>
 
==== Gyermekkora, ifjúsága és tanulmányai ====
 
Custert boldog családi légkör vette körül. Mind szülei, mind testvérei nagyon szerették. Sikeresen olvadt egybe a szülők régi és új családja. Custer édesapja sokat foglalkozott a gyerekekkel és nem volt a korban szokásos fizikai fenyítés híve, édesanyja pedig csak a családjának élt. Custerék a [[metodizmus|metodista]] gyülekezethez tartoztak. Apja erős akarattal és önbizalommal rendelkezett, emellett mélyen vallásos volt és segédkezett a helyi metodista templom megalapításában is. Személyisége és nézetei nagy hatással voltak gyermekeire, különösen az ifjú George Armstrongra. Megszállott [[Demokrata Párt (USA)|demokrata]] volt, emellett elég sikeresen távol tartotta gyermekeit a káros szenvedélyektől. A helyi [[milícia]] tagjaként gyakran magával vitte a gyakorlatozásokra a kis George-ot, akiről már négyévesen az mondták, hogy született katona. Szintén négyéves korában történt, hogy a fogorvosnál rendkívül fegyelmezetten, katonásan viselkedett. Miután távoztak, a következőket mondta:„Apa, mi ketten megverhetjük az összes republikánust Ohióban!” Hétéves korában a milícia egy gyakorlatozása alatt, a [[mexikói–amerikai háború]] előtt pedig a következőket mondta: „Én a háborúra szavazok!” Az általános iskolában a kis Custer népszerű volt. Jókedvével, ragadós mosolyával és fizikai adottságainak köszönhetően kitűnt társai közül. Sportokban, egyebek között a [[birkózás]]ban és az [[atlétika|atlétikában]] való jártasságával ugyancsak felülmúlta társait. Tanárai és osztálytársai visszaemlékezései szerint az ifjú Custert, bár értelmes volt, csak a csínytevés, az olvasás és a hadtörténet érdekelte.<ref name="George Armstrong Custer: Between Myth and Reality a Historynet honlapján." /><ref name="Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 5. Autie/88-95. oldal">Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 5. Autie/88-95. oldal</ref><ref name="Custer életrajza a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján.">[http://www.jalapenocafe.com/portfolio/fame_fortune/bio.html Custer életrajza a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján.]</ref>
 
A helyi [[milícia]] tagjaként gyakran magával vitte a gyakorlatozásokra a kis George-ot, akiről már négyévesen az mondták, hogy született katona. Szintén négyéves korában történt, hogy a fogorvosnál rendkívül fegyelmezetten, katonásan viselkedett. Miután távoztak, a következőket mondta:„Apa, mi ketten megverhetjük az összes republikánust Ohióban!” Hétéves korában a milícia egy gyakorlatozása alatt, a [[mexikói–amerikai háború]] előtt pedig a következőket mondta: „Én a háborúra szavazok!” Az általános iskolában a kis Custer népszerű volt. Jókedvével, ragadós mosolyával és fizikai adottságainak köszönhetően kitűnt társai közül. Sportokban, egyebek között a [[birkózás]]ban és az [[atlétika|atlétikában]] való jártasságával ugyancsak felülmúlta társait. Tanárai és osztálytársai visszaemlékezései szerint az ifjú Custert, bár értelmes volt, csak a csínytevés, az olvasás és a hadtörténet érdekelte.<ref name="George Armstrong Custer: Between Myth and Reality a Historynet honlapján." /><ref name="Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 5. Autie/88-95. oldal">Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 5. Autie/88-95. oldal</ref><ref name="Custer életrajza a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján.">[http://www.jalapenocafe.com/portfolio/fame_fortune/bio.html Custer életrajza a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján.]</ref>
 
Tízéves korában Lydia Ann Reedhez költözött, aki anyja révén mostohanővére volt és a [[michigan]]i [[Monroe|Monroe-ban]] lakott. Szülei az iskoláztatása végett bízták Lydia Annre Custert. Itt szembesült először hátrányos társadalmi helyzetével. Ez hatással volt iskolai szorgalmára, ami szinte az egyetlen előbbre jutási lehetőség volt számára. Itt látta meg először későbbi feleségét, a helyi bíró lányát, Elizabeth „Libbie” Bacont. Mivel megtetszett neki a lány, ezért az apjánál kisebb alkalmi munkákat végzett, de nem sikerült közelebb kerülnie hozzá a társadalmi különbségek miatt.
 
==== A West Point katonai akadémián ====
[[Fájl:CusterGeorge-a-custer ca 1859west-point.jpg|thumb|rightbalra|px300265px|Custer 1859 körül a [[West Point]] kadétjaként.]]
Ezt követően a [[West Point]] katonai akadémiára szeretett volna jelentkezni, de apja megrögzött demokrata volt a republikánus John A. Bingham választókerületében, így sok segítségre tőle nem számíthatott. Az akadémiára való felvételre ugyanis egy adott állam kongresszusi képviselői jelölhetnek kadétokat. A West Point nagy előnye volt az is a szegény családból származó Custer számára, hogy ingyenes volt. Ebben az időben a Holland farmon lakott, ahol elkezdett udvarolni Mary Hollandnak.<ref>Stephen E. Ambrose történész könyvében Mary Holland szerepel. Más források azonban bizonytalanok és így mind Mary Jane, mind Mollie Holland nevével találkozhatunk.</ref> A feltételezések szerint a lány apja, mikor erről tudomást szerzett, közbenjárt Custer érdekében [[John Bingham]]nél, csakhogy megszabaduljon tőle. Végül [[1856]]-ban Custer kérelmet nyújtott be Bingham képviselőnél a [[West Point|West Point-ra]] való felvétele céljából, ahova [[1857]]-ben sikerült is beiratkoznia. Apja örömében a farmját is eladta, hogy anyagilag támogathassa ambiciózus fiát.<ref name="Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 5. Autie/88-95. oldal" />
 
 
=== Harca az indiánokkal ===
 
[[Fájl:Custer9.jpg|thumb|right|px300|Custer alezredes 1876-ban.]]
 
==== Az amerikai polgárháború után ====
[[Fájl:Custer9.jpg|thumb|right|px300300px|Custer alezredes 1876-ban.]]
A háború után [[Philip Sheridan]] tábornok oldalán [[Texas]]ba vezényelték, hogy ott a rendet helyreállítsa. Custer először örült a feladatnak. A [[louisiana]]i [[Alexandria (Louisiana)|Alexandriába]] érve egy önkéntes hadosztály irányításával bízták meg. Feladata a felszabadított rabszolgákkal való jó bánásmód felügyelete, a déli lázadók megbüntetése és saját csapatai visszafogása (a törvénytelenségek elkövetésétől) volt. A [[gyapot]]csempészek többször meg akarták vesztegetni, ő azonban ellenállt a kísértésnek. Legnagyobb problémáját saját csapatai jelentették. Az új, fegyelemhez nem szokott csapatok nem akartak résztvenni [[Texas]] megszállásában, hanem haza akartak menni. Ennek a hangulatnak a jegyében lázadás tört ki a [[2. Wisconsini Lovasezred]]ben, mely során a katonák és néhány fiatal tiszt a parancsnokok ellen fordultak. A másik probléma az volt, hogy a katonák a civil lakosságot megtámadták és fosztogatni kezdtek. Custer büntetésként a fosztogatók haját leborotváltatta és 25 korbácsütést méretett rájuk. Emellett egyre nagyobb problémát jelentett a dezertálások száma is. Custer legalább egy dezertőrt agyonlövetett, ami jelentősen lecsökkentette a dezertálók számát.<ref name="Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 14. Custer come to the plains/248-252. oldal">Stephen E. Ambrose, Crazy Horse and Custer: The Parallel Lives of Two American Warriors/Chapter 14. Custer come to the plains/248-252. oldal</ref><ref name="Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya. 4.oldal">[http://findarticles.com/p/articles/mi_m1272/is_n2588_v122/ai_15282555/pg_4 Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya. 4.oldal]</ref>
[[Kép:Custerportrait.jpg|balra|bélyegkép|300px|Custer 1865 körül]]
 
Katonái egy része nem szerette keménysége miatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nyugati parti seregek morálja olyan alacsony volt, hogy a dezertőrök száma elérte a seregek állományának a 30%-át, az öngyilkosságot elkövetők aránya pedig 8% volt. A dezertálások nagyrészt a katonák alulmotiváltságának voltak betudhatóak. Custer a fegyelem megszilárdítását és az irigyelt elit egység létrehozását keménységgel próbálta elérni. Ennek következtében kapcsolata későbbi közvetlen helyettesével, a szintén polgárháborús hős [[Marcus Reno]] őrnaggyal meglehetősen rossz volt.<ref name="Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya. 4.oldal" />