„Csicsó (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

A falu határában található a [[Duna]] holtága, melynek helyi elnevezése ''Lioni-tó.'' A holtág védett természeti terület gazdag állat és növényvilággal, a 72 hektáros terület a legszigorúbb védelem alatt áll. A Lioni-tó körül [[1989]]-ben 6 km-es tanösvényt alakítottak ki. A holtág a Csallóköz legérintetlenebb része, a 3 m közepes mélységű, tündérrózsával és sárga tavirózsával borított tó eredetileg a Duna meandere volt, melyet [[1840]]-ben, a gőzhajózás megindulásakor vágtak el a folyótól. A sűrű ártéri erdő (főként fűz- és nyárfákból áll) számos védett madárfajnak nyújt otthont (gém, parti fecske, vadkacsa). A holtág az ívóhelye az őshonos dunai badpontynakvadpontynak, de megtalálható itt a szigorúan védett [[lápi póc]] is. A parti növényzet nádból, kákából és sásból áll.

A holtágat a természet és az ember „közösen” alakította ki, mikor 1899. szeptember 19-én vagy 20-án a Duna főága 255 méter hosszan átszakította a gátat, a víz pedig 36&nbsp;000 hektárt öntött el a Csallóközben. Miután leapadt a víz, a szakemberek úgy látták jónak, hogy az itteni töltésszakaszt nem állítják vissza eredeti állapotába, hanem 3,5&nbsp;km-rel lerövidítve kiegyenesítik, az akkoriban Rákvárnak is nevezett folyószakaszt pedig így levágják.<ref>{{cite book |last=Gaál Lajos, Görföl Jenő, Pomichal Richárd, Puss Vera, Simon Beáta, Simon Attila |title=Felvidék száz csodája – Rejtőzködő értékek nyomában |publisher=Totem Plusz Kft. |year= 2005 |id=ISBN 9635902360}}</ref>

Kucsera Károly volt az a csicsói gátőr - akinek az 1899-es árvíz idején, amikor a Szakajtás keletkezett, az árvédekezésnél kifejtett buzgó és kötelességtudó működéséért a miniszter elismerését fejezte ki és megfelelő pénzbeli jutalmat utalványozott. Ennek a Kucsera Károlynak a nővére pedig Kucsera Margit volt. Margit férje az olasz származású ''Lion Viktor'' volt, aki a 20. század elején a budapesti Pick szalámigyárban (a Hertz gyárral szerződésben állt) tanította a magyar munkásokat szalámikészítésre. Többek között Prágába is elvetődött, itt ismerkedett meg a csicsói Kucsera Margittal, aki egy prágai szalámigyárosnál volt szobaleány. Hamarosan házasságot kötöttek. Nem ismerték jól egymás nyelvét, így tolmács segített a házasságkötésnél. Mikor már nem volt szükség az olasz betanító munkásokra, Csicsóra költöztek. A Szakajtás mellett szőlőtermesztéssel foglalkoztak, itt éltek jó módban egy még ma is álló tornácos, palatetős házban. Gyermekük nem született. Lion Viktor 82 éves korában halt meg 1945-ben. Csicsón vannak eltemetve a katolikus temető bal oldalán (befelé nézve), középtájon. Ezért hívják újabban, kb. az 1980-as évektől a csicsói holtágat, a Szakajtást Lion-tónak is.