„Kakas István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
a →Élete: egyértelműsítés - Báthory András |
||
8. sor:
Kakas István [[Báthory Zsigmond]] fejedelem kedvelt híve és nejének, Mária Krisztina osztrák főhercegnőnek titkáraként az [[1590-es évek]]ben szerepelt Erdély történetében, mint fejedelmi titkár és külföldi követségekben járó ügyes diplomata. Kölcsönöket adott a fejedelemnek és a császári biztosoknak. Amikor a fejedelem vagy fejedelemasszony Kolozsvárott időzött, többnyire az ő [[Wolphard–Kakas-ház|piaci házukban]] szálltak meg.
Báthory Zsigmond uralkodása után az új fejedelem, [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]] szolgálatába lépett, aki őt titkárjává tette és közbenjáróul kérte fel a [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnővel]] óhajtott házassága intézésére. Ezután nemsokára a [[III. Zsigmond lengyel király|lengyel királyhoz]] küldte követségbe [[Bánffi György]]gyel együtt. [[Krakkó]]ból való visszatérte után [[1599]]. szeptember 14-én [[Rudolf magyar király|Rudolf császárhoz]] küldte [[Prága|Prágába]], hogy kibékítse a császárt az ő erdélyi fejedelemségével. A császár Kakast csak november 15-én küldte vissza [[Pilsen]]ből, miután [[II. Mihály havasalföldi fejedelem]] Erdélyt elfoglalta. Az 1600. év telén ismét követségben járt a császárnál, hazatérte előtt betért [[Graz]]ba Mária Krisztina főhercegnőhöz, aki meghagyta neki, hogy feleségét rövid idő alatt [[Tirol]]ba kisérje. Ugyanezen év nyarán útra is kelt Kolozsvárról Tirol felé s nejét [[Botzen]]be kisérte. Ez alatt birtokaitól (három adómentes házától) Mihály és a kolozsvári tanács jogtalanul megfosztották, ezek visszaszerzését végre kieszközölte Rudolf császárnál. 1601. február 1-jén [[Giorgio Basta]] és az erdélyi rendek országgyűlési tanácsa minden javainak visszaadását rendelték el, Kakas azonban eladta kolozsvári birtokait és Botzenben telepedett meg.
Innen hívatta [[1602]]-ben II. Rudolf császár prágai udvarába, hogy egy nagy fontosságú s veszélyes követséget bízzon reá, a [[I. Abbász perzsa sah]]hoz, a török ellen kötendő véd- és dacszövetség megkötésére. 1602. augusztus 27-én indult Prágából perzsiai követségébe, [[Szilézia|Szilézián]], [[Lengyelország]]on, [[Litvánia|Litvánián]] keresztül [[Oroszország]] felé. Október 15-én lépte át az orosz határt és november 9-én ért [[Moszkva|Moszkvába]], december 23-án [[Kazán (település)|Kazán]]ba, ahol a telet töltötte. A [[Volga]] jegének felolvadása után, 1603. május 11-én indult a [[Kaszpi-tenger]] felé. [[Asztrahán]]ban két hónapig kellett várnia a hajók elkészülésére. Július 22-én szálltak tengerre és augusztus 8-án kötöttek ki Perzsia partján Lenkován városában. Tíz hétig kellett itt időzniük, amíg a persa sahhoz [[Iszfahán]]ba küldött hírnökük visszaérkezett. Azalatt a tenger vizétől mindnyájan megbetegedtek és Kakast már hordágyon vitték Perzsia belseje felé. De a tengertől csak két mérföldnyire fekvő [[Lahidzsán]]ban 1603. október 25-én meghalt és szállásuk kertjében egy fa alatt temették el. Végrendeletében mindenét feleségének hagyta. A követséget az ő utasítása szerint titkára [[Tectander György]] és kísérete folytatta és végezte el. 1603. december 14-én indultak vissza és sok viszontagság után 1604 őszén értek Prágába.
| |||