„Barcarozsnyó” változatai közötti eltérés

A [[Római Birodalom|rómaiak]] ''Cumidava'' vagy ''Comidava'' néven 106 után [[castrum]]ot építettek a mai várostól négy kilométerre északkeletre. Valószínű, hogy azonos néven a város határában korábban [[dákok|dák]] erőd is létezett, de nem világos, hogy a castrum helyén vagy a várhegyen. A castrum 250 körül leégett. A rozsnyói várat egyes vélemények szerint a [[Német Lovagrend]] építette [[1215]] körül, mások az első, 1241–42-es [[tatárjárás|tatár betörés]] utánra teszik építését. Első írásos említése [[1331]]-ből való, [[1335]]-ben már ellenállt a tatárok támadásának. A település első lakói [[erdélyi szászok|szász]] telepesek voltak, a [[14. század]] végétől költöztek be déli fertályára görögkeletiek. Őket a korabeli iratok [[bolgárok]]nak nevezik, de valószínűbb, hogy [[vlachok]] lehettek (negyedüket a [[brassó]]i [[Bolgárszeg]]hez hasonlóan ''Belgerey''nek nevezték, közösségük [[1526]]-ban 95 családból állt). [[1421]]-ben a [[Oszmán Birodalom|török]] dúlta fel a települést. [[1427]]-ben a vár a város birtoka lett. Ugyanezen évben az itt időző [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] vásártartási joggal látta el. [[1513]]-ban ismét a török pusztította, [[1585]]-ben leégett. [[1637]] és [[1644]] között üvegcsűr működött benne.<ref>Mircea Dan Lazăr: Repertoriul glăjăriilor transilvănene din secolele XVII-XIX. In ''Brukenthal. Acta Musei.'' I. 1. Sibiu – Alba Iulia, 2006, 227. o.</ref> [[1612]]-ben [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] foglalta el a várat, miután a védőknek elfogyott az ivóvizük. [[1655]]-ben és [[1658]]-ban a tatár, [[1660]]-ban Mikes Mihály kancellár hadai eredménytelenül ostromolták a várat, de a várost feldúlták. [[1688]]-ban [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] csapatai fosztották ki. [[1708]]-ban [[Jean-Louis Rabutin de Bussy|Rabutin]] serege felégette, majd [[1718]]-ban ismét leégett, [[1719]]-ben pedig [[pestis]]járvány pusztította.

* [[Erdély]] legnagyobb [[parasztvár]]a. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a [[15. század]]ban és [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] [[1612]]-es ostroma után. Ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe és itt, mintegy ideiglenes faluban várták ki a veszély elvonulását. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak. A várudvaron lévő 146 méter mély kutat [[1623]] és [[1640|40]] között állítólag két török hadifogollyal fúratták ki, miután a vízutánpótlás korábbi, ciszternás megoldása [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] ostrománál kudarcot vallott. A felső várban [[1650]]-ben épült a [[2000-es évek]]ben újjáépülő kápolna. [[1718]]-ban a vár leégett, [[1802]]-ben földrengés rongálta meg. Ezután építették az alsó várban ma látható épületeket. Sonkát és szalonnát tároltak benne. Utoljára [[1848]]-ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek [[Bem József|Bem]] serege elől. A vár kedvező fekvésének köszönhetően nyaranta látogatott turistacélpont. Az utóbbi években gyorsan halad felújítása, a várudvar egyik épületében pedig kiállítást rendeztek be. Megközelíthető a főtér egyik telkéről induló meredek ösvényen és keletről, a Valea Cetății felől szekérúton.