„I. Mihály orosz cár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külpolitika: egyértelműsítés - Báthory Gábor
66. sor:
Lengyelország új királya, [[IV. Ulászló lengyel király|IV. Ulászló]] megkezdte az oroszok elleni védekezést, a krími tatárok pedig feldúlták az ország egy részét. A háborúk kimerítették Oroszország erőforrásait, így [[1634]]-ben az oroszok kénytelenek voltak békét kötni Lengyelországgal. A békeszerződés aláírásának előestéjén egy titkos cikkelyt írtak alá, amelyben Moszkva kötelezte magát 20 000 [[Orosz rubel|rubel]] kifizetésére [[Szerpejszk]] városáért, valójában azonban ez volt az ára annak, hogy (a nemzetgyűlés által Mihály előtt cárrá választott) Ulászló lemondjon címéről.
 
[[Bethlen Gábor]], aki ezidőben a [[Habsburg-család|Habsburgokkal]] hadakozott [[Magyarország]]on, felvette a kapcsolatokat Mihály cárral. Ebben azt terjesztette elő, hogy Moszkva kössön szövetséget az [[Oszmán Birodalom]]mal, s a törökök, az oroszok és az erdélyiek, a két román fejedelemmel támadják meg Lengyelországot. Ennek a gondolata már [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]]nál is felvetődött, akkor Vaszilij Sujszkijt próbálta erre rávenni, de az a zűrzavarok időszaka miatt nem tudott ilyesmire lépni. Mihály bár foglalkozott ennek gondolatával, de mégsem lépett erre az útra. Moszkvának Retteget Iván idején jó viszonya volt a németekkel, akik szembenálltak a lengyel királlyal. A [[17. század]] elejére a német-lengyel viszony gyökeresen megváltozott, bár Moszkva és a [[Német-római Birodalom]] kapcsolata sem romlott meg. A [[tizenöt éves háború]]ban Oroszország egy-egy tatár-ellenes akcióval segítette a Habsburgok török-ellenes harcát, Iván idejében ráadásul nyílt háború robbant ki [[II. Szelim]] szultánnal. Azonkívül a török iga alatt sínylődő balkáni népek, akiknek javarésze ortodox vallású volt, egyúttal a hűbéres [[Moldva]] és [[Havasalföld]] a moszkvai uralkodótól várta a töröktől való megszabadítást, főleg azután, hogy az ortodox egyház központja Konstantinápolyból Moszkvába került át.
 
A cár ezután a tatátok felé fordult. A déli határok sebezhetőnek bizonyultak, ezért [[1635]]-ben elkezdték kiépíteni a későbbi belgorodi védvonalt. Ez valójában egy erődítményekkel ellátott településláncolat volt, amely Mihály uralkodásának végére a Vorszkla folyótól (a [[Dnyeper]] mellékfolyója) a [[Tambov]]ig terjedt.