„Állami Középipartanoda” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
alcímek jav
12. sor:
}}
 
== ElőzményekElőzményei ==
Az [[1867]]-es [[kiegyezés]] politikai és gazdasági konszolidációja felgyorsította az ipar fejlődését, sürgette a nyugati tőke beáramlását a vasút, a hajózás és a bányászat beruházásaihoz. Fejlődésnek indult a gépgyártás, a cukor-, szesz- és textilipar, világszínvonalú volt a malomipar. Mindez szükségessé tette az ipari szakmunkásképzés megszervezését. Ezt felismerve [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], a [[Batthyány-kormány]] vallás- és közoktatásügyi minisztere szorgalmazta egy ipartanoda létrehozását, amelyet utóda, Trefort Ágoston valósított meg.
 
22. sor:
Hegedűs Károly a Középipartanoda igazgatójaként a gyakorlatiasságot tartotta a legfontosabbnak. Olyan kiváló tanárokat alkalmazott, mint [[Petrik Lajos]], Jalsoviczky Gyula, Gaul Károly, Klemp Gusztáv, akik szakmájuk kiváló művelői voltak, jól ismerték az ipari folyamatok elméleti és gyakorlati hátterét, számos alkalommal publikálták eredményeiket.
 
== ÁtszerveződésÁtszervezése ==
[[Fájl:Felső Ipariskola.jpg|thumb|353x353px|A Felső Ipariskola a [[József körút]] és a [[Népszínház utca]] sarkán (ma a [[Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság]] és a Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar működik benne)]]
1881-ben Trefort Ágoston szervezőbizottságot állított fel egy új intézmény, a Kerepesi út 9. szám alá (a valamikori Beleznay-kert helyén) kerülő Technológiai Iparmúzeum építési munkálatainak előkészítésére. Az Iparmúzeum, mely az ország egyik legnagyobb szakkönyvtárának adott helyet, 1883. június 24-én nyílt meg.
30. sor:
== A századfordulón ==
[[Fájl:Thököly út 48..jpg|thumb|353x353px|A Vegyipari Középiskola (1954-től Petrik Lajos Vegyipari Technikum, majd Szakközépiskola) épülete - Thököly út 48.]]
Érdemei elismeréseképpen 1898-ban az iskola megkapta a „felső ipariskola” címet, új neve pedig Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola lett. A három fő szakirány a fém- és vasiparral, valamint a faiparral egészült ki. Az építész szakirány a megnövekedett érdeklődés miatt még 1902-ben kivált, és kezdetben külső telephelyként, majd önálló intézményként (mint Felső Építő Ipariskola) folytatta munkáját. Jelenleg is Budapesten, a Thököly út 74. szám alatt található. A vegyészet iránti kereslet megkövetelte egy önálló épület fenntartását, így a szakág 1912-ben ideiglenesen átköltözött a Vas utca 19.-be. 1921-ben visszaköltözött a Népszínház utcai épületébe, azonban így is egyre több jelentkezőt volt kénytelen visszautasítani. A [[Közoktatási Minisztérium]] a problémák orvoslása érdekében helyt adott a vegyész szakosztály kérésének, és a Felső Kereskedelmi Iskola épületét (a Thököly út 48.) jelölte ki új székhelyül, amelybe végül 1940-ben költözhettek be, s önálló intézményként, Vegyipari Középiskola néven működött tovább. Az intézmény gyakorlatilag ekkor bomlott fel, összesen három jogutód szervezetre.
 
== JogutódokJogutódai ==
* 1898: Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola (ma [[Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar]])
* 1940: Állami Vegyipari Középiskola (ma [[BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája]])