„Pest (történelmi település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kapcsolódó szócikkek: WP formázás |
kékítés |
||
76. sor:
Buda és Pest is gyorsan talpra állt, bár kiváltságlevelüket csak húsz év múlva kapták vissza. [[1773]]-ban megválasztották az első pesti [[polgármester]]t (addig bíró intézte a város ügyeit.) A [[18. század]]ban a két város lakossága 20-24 000 fő közt volt, száz évvel később már 150 000 körül. Ekkorra Pest a tehetős helyi görög, szerb és zsidó kereskedőknek köszönhetően az ország kereskedelmi központja lett. Lakossága vegyes volt. Ekkor főként [[németek]], magyarok, [[szerbek]], [[zsidók]] valamint csekély számú [[görögök]], [[arománok]], valamint [[szlovákok]] lakták. Ekkoriban Pest lakossága Budáénak a kétszerese volt. A kulturális élet is fellendült. [[1825]]. [[november 3.|november 3-án]] megalapították a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémiát]]. Ennek hatására Pesten [[1826]]. február 16-án hat vállalkozó szellemű pest-budai szerb kereskedő megalapította a ''Matica szrpszka'', irodalmi és tudós társaságot.
[[Fájl:Holló Wesselényi.jpg|balra|bélyegkép|300px|Az [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklóst]]
[[1838]] márciusában hatalmas árvíz pusztított; nagyrészt az újjáépítés során nyerte el a város mai külsejét.
{{bővebben|1838-as pesti árvíz}}
|