„Gerbeaud Emil” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Dencey (vitalap | szerkesztései)
6. sor:
 
==Életpályája==
A [[Genf]]fel mára egybeépült Carouge<ref>[http://mapper.acme.com/?ll=46.183333,6.133333&z=12&t=H&marker0=46.183333,6.133333,Carouge Carouge], mapper.acme.com</ref> (GE) városkában született, egy francia katolikus cukrász, Simon Jean François Gerbeaud gyermekeként. (Egyes források leegyszerűsítve Genfet jelölik szülőhelyként.) Felesége, ''Esther Ramseyer'', egy Saint-Imier-i csokoládégyáros leánya volt. Kezdetben Németországban, Franciaországban és Angliában dolgozott több nagy cukrászüzletben. 1879-ben Franciaországban, St. Étienne-ben nyitott üzletet. 1884-ben költözött [[Magyarország]]ra és [[Kugler Henrik]] cukrászüzletéhez társult a budapesti Gizella téren (ma [[Vörösmarty tér (Budapest) |Vörösmarty tér]]), ahol kávéházat nyitottak. A Városligetben épült ''Király Pavilon'' az esemény után ''Royal Gerbeaud Pavilon'' néven évtizedekig a budapesti korzó közönségének elegáns találkozóhelye volt.<ref>[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2009/02/belivek_55.pdf Múzsák randevúja a patinás cukrászdában], nemzetisegek.hu</ref> 1886-ban az üzletet kisebb csokoládégyárral bővítette. Az első macskanyelv néven forgalomba került csokoládét ő készítette és árusította a cukrászdájában. 150 alkalmazottal dolgozott, sokan csak azért vállaltak munkát a Gerbaudban, hogy a mesternél képezzék tovább magukat. Hírneve az 1896. évi millenniumi kiállításon az egész világot bejárta, ahol bemutatta korszerű csokoládégyártási eljárását is. Az [[Országos Iparegyesület]] cukorkagyártási szakosztálya 1903-ban választotta elnökévé. 1904-ben a csokoládégyárat a Duna utcába telepítette át. 1907-ben a nemzetközi sütő- és cukrászipari kiállítás elnöke lett. 1909-ben megvásárolta és korszerűsítette a [[fiume]]i csokoládégyárat. 1919-ben pesti és fiumei üzemét a Dohány utcai gyártelepen egyesítette. A Gerbaud név, amivel összekapcsolódott az ott készült konyakos meggy és a macskanyelv híre is, fogalommá vált nemcsak Budapesten és az országban, de Európa szerte is.<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/1919-oktober/bulvar/gerbeaud-a-leghiresebb-europai-cukrasz-halala Gerbeaud- A leghíresebb európai cukrász halála], huszadikszazad.hu</ref>
 
{{idézet2|''…amikor még azzal fenyegették a gyereket: »iparosnak adlak, ha nem tanulsz!«, Gerbeaud nyitotta ki a szememet az emberi értékeket illetőleg. Szakácsföveggel a fején, fehér köténnyel fogadott bennünket, ő szolgált ki, és büszkén emlegette, hogy minden ételt ő készített. Büszke volt fehér mezére, akárcsak a tábornok az egyenruhájára, nagyszabású fejedelme az iparnak, nyugat-európai értelemben munkása az országnak… villogó szemű francia világfi, az életöröm igenlő művésze… aki őserővel tudta élvezni a szépet: falatban, kortyban, virágban és női bájban egyaránt.''|Gergely István (1924)<ref>[http://nol.hu/archivum/archiv-130589-111179 Száznegyvenöt év a Zserbó-bo-bo-bóban], nol.hu</ref>}}