„Hosszúhetény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A népszavazás: így semlegesebb |
a →Látnivalók: +üveggyártás link |
||
85. sor:
Baranya más részeihez hasonlóan az őslakosok neve [[tüke]], a betelepülteké [[pejoratív jelző|pejoratív]] használatban [[gyüttment]].
Néhány hosszúhetényi tájszó: tülemtoló (vasvilla), tőtike (borászatban használt faedény), sikúdik (beborul), cikákol (krákog), burut (felhő), kuku vagy mony (tojás). Néhány hetényi ragadványnév: Csiha Bözsi,
A gazdag népmondakincs legismertebb darabja a Zengő mondája: a szentlászlói völgyben a Zengő felől néha csendes időben is morajlást lehet hallani. Ilyenkor a hagyomány szerint a hegy belsejébe szorult kincskeresők lelkei dörömbölnek, hogy kijuthassanak, és napokon belül fergeteg támad.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=008FvZpQ9VY Videó: A Zengő mondája, fotókkal, zenével elmesélve]</ref>
208. sor:
[[Kép:Hosszúhetény Hetény vezér szobra.jpg|thumb|left|155px|Hetény vezér, [[Bocz Gyula]] szobra.]]
[[Kép:Pusztabanya 2kemence.JPG|thumb|left|155px|Üvegfúvó kemencék.]]
* A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj [[1977]]-től [[tájvédelmi körzet]]. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a [[bánáti bazsarózsa]], a [[nagyezerjófű]], a [[leánykökörcsin]], a [[magyar zergevirág]]. Hosszúhetény határából a hetényi pincék közt, illetve Püspökszentlászló felé gyalogolva is utak indulnak a [[Zengő (hegy)|Zengő]] hegy csúcsára, a Zengővár romjaihoz. Népszerű kirándulóhely a vízesésekkel, zúgókkal és zöld sziklákkal tarkított [[Hidasi-völgy]], a közelében [[Pusztabánya]] helyreállított üvegfúvó kemencéivel.
* A község lakosságának nagy része a [[18. század]]ban földműveléssel foglalkozott, a [[Daragó-forrás]] vizét pedig malmok hajtására használták. (Az [[1815]]. évi malomösszeírás adatai szerint Hetényben 14, az [[1828]]. évi szerint 12, [[1842]]-[[1844]]. évi szerint 16 [[malom]] volt.) A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
* A mai Kisújbányán [[1760]] körül [[Üveggyártás|üveghuta]] létesült és [[1809]]-ig működött. A [[Pusztabánya]] dűlőben több [[18. század]]i üveghuta maradvány került elő. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak üveget. Ritka látványosság a Kisújbánya és [[Óbánya]] közt húzódó patakvölgy. A kisújbányai út felől gyalog megközelíthető a [[Márévár]].
* A szűk szentlászlói völgyön túl a püspökszentlászlói püspöki kastély, templom, arborétum és Szent László király szobra.
* Hosszúhetény falu [[barokk]] [[Római katolikus egyház|katolikus]] [[templom]]át [[1733]]-ban kezdték építeni, [[1783]]-ban fejezték be, és [[Szent Miklós]]nak ajánlották. [[Freskó]]it [[Gebauer Ernő]] pécsi festő készítette. [[Búcsú]]ja [[december 6.|december 6-án]] van, ezen a napon hagyományosan hazalátogatnak rokonaikhoz az elszármazott hetényiek.
| |||