Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Az elkövetkező 40 év alatt szinte valamennyi klasszikus és jelentősebb román kortárs írónak jelenik meg műve, kötete magyarul. Az 1955-ben megindított [[Román Klasszikusok]] sorozat több mint száz címet sorakoztat fel, míg 1981-től a [[Román Költők]] sorozat a kortárs költészetet hozza magyar tolmácsolásban. A klasszikus és kortárs magyar irodalom román fordítása is rendszeresebbé válik. Különösen a [[Kriterion Könyvkiadó]] megalakulása után a lefordítandó művek kiválasztása átgondolt terv szerint történik, amelyben nem utolsó helyen van új fordítónemzedékek kinevelésének szándéka is. A Biblioteca Kriterion sorozat a romániai magyar, német, ukrán, jiddis szerzők műveinek román fordítását, illetve a rájuk vonatkozó tanulmánygyűjteményeket teszi közzé, neves román írók, tudósok ajánló előszavával.
 
Különös figyelmet érdemelnek az [[Romániai magyar antológiák|antológiák]]. A román népköltészet háború utáni első – kétnyelvű – gyűjteményét ''Zöld levél'' (Kolozsvár, 1945) címmel [[Szabédi László]] teszi közzé. Ezután hol Budapesten, hol Bukarestben jelennek meg a kötetek, melyek többnyire mindkét ország olvasóközönségéhez eljutnak. [[Kéki Béla]] a kortárs román lírából (Budapest, 1947), [[Emil Giurgiuca]] [[Csokonai Vitéz Mihály|Csokonaitól]] kezdve a teljes magyar lírai költészetből (1947) nyújtott válogatást. [[Köpeczi Béla|Köpeczi Bélának]] a [[Vas István (költő)|Vas István]] segítségével összeállított román költészeti antológiája (Budapest, 1951) még elég hiányos, alig 27 költőt ölel fel, az újabb, 1961-es kiadás viszont már 49 költőt szerepeltet, s a legjobb erdélyi műfordítók tolmácsolásaiból is válogat. A román irodalom magyar megismertetését két nagy vállalkozás tetőzi be. Az egyik az 1961-64 között öt kötetben [[Mihai Gafiţa]] és [[Lőrinczi László]] összeállításában, V. András János szerkesztésében megjelent több mint negyedfélezer oldalas ''A román irodalom kis tükre'', mely a népköltészettől a kortárs román irodalomig minden jelentős alkotót felsorakoztat. A másik [[Faragó József (néprajzkutató)|Faragó József]] és [[Kiss Jenő (költő)|Kiss Jenő]] közös román [[ballada]]sorozata, melynek öt kötete 1963-1976 között jelent meg, majd az öt kötetből 1985-ben ''Pe pârâu de rouă – Rétek harmatában'' c. kétnyelvű válogatás készült. Így elmondhatni, hogy magyarul hozzáférhető a román irodalom megközelítően teljes hagyatéka. Ezt a skálát még néhány más antológia (Építő Amfion. Fiatal román költők, 1967; A kő bölcsessége a keménység. Román aforizmák, 1967) és magyarországi válogatás teszi teljesebbé: ''Mai román elbeszélők'' (1953), ''Román elbeszélők'' (1965), ''Az esti futár'' (Mai román egyfelvonásosok, 1966), ''Különös látogatás'' (Mai román elbeszélők, 1968). Ezekhez járul [[Franyó Zoltán]] műfordító életművének a kortárs román költőket bemutató kötete (1965), valamint a népköltészeti műfaji válogatások: ''Kihajtott a bükk levele'' (Román népballadák és népdalok. Bukarest-Budapest, 1961), ''Aranyhajú testvérek'' (Romániai népmesék, 1964), ''Hej, zöld levél'' (Román népdalok, 1966), továbbá a régi magyar kéziratos énekeskönyvekben fennmaradt román világi dalok gyűjteménye (Égő lángban forog szívem. Kolozsvár, 1972).
 
A magyar irodalom román tolmácsolása nehézkesebben bontakozott ki. A 28 kortárs magyarországi költőt bemutató ''Poezia maghiară contemporană'' (1954) mellett [[Eugen Jebeleanu]] két kiadást is megért fordításkötete (1949, 1956) közvetítette a klasszikusokat. A romániai magyar líra 17 képviselője a ''Poeţi maghiari din R.P.R.'' (1955) c. antológiában szólalt meg románul. De rengeteg alkalmi, tematikus antológia is készült, melyekben – szinte kötelezően – szerepeltetik a romániai magyar költőket is néhány verssel. A [[székelyek|székely]] népmesekincsből Faragó József válogatása alapján készült fordításkötet, ''Nunta tătîne-meu'' (1962) címmel. Végül itt is megszületik a tervszerűen összeállított harmadfélezer lapos ''Antologia literaturii maghiare'' (1965-69) c. átfogó összeállítás, amely négy kötetben, a népköltészettől [[Radnóti Miklós]]ig terjedően fogja át a magyar irodalmat (sajnos, az "élő klasszikusok"-at bemutató záró kötet már nem készül el, s egy ilyen válogatás megjelenésére mai napig sem került sor). A válogatás [[Lőrinczi László]], [[Majtényi Erik]], [[Szász János (író)|Szász János]], a szerkesztés Constantin Olariu munkája. Már a Biblioteca Kriterion sorozatban kerül sajtó alá Costa Carei klasszikus magyar költőket tolmácsoló kötete: ''Să cauţi forma'' ([[1974]]).
41 329

szerkesztés