„Üveggyártás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
korr. |
|||
1. sor:
{{forma}}
Az '''üveggyártás''' ókori eredetű technológia
== A természetben előforduló üveg ==
6. sor:
A régi korok embere sok ezer éve a vulkanikus kőzetformációkban talált rá az [[obszidián]]ra (üvegesen megdermedt lávára), arra az alig átlátszó, fekete színű anyagra, amely minden valószínűség szerint a mesterséges üveg elődje volt. A természet egy másik anyagátalakító folyamatban is létrehozta az üveget: a becsapódó villám perzselő hője átalakítja a sivatag homokját. Csillámló, áttetsző, üvegszerű anyagot hoz létre, a [[fulgurit]]ot ([[villám]] olvasztotta üveg). Ezek a természeti képződmények vezethették rá a megfigyelés alapján az emberiséget a tudatos üvegkészítő munkára.
== Az üveggyártás műveletei ==
[[Fájl:Uvegmuvsor.jpg|
Az üveg az
▲Az üveg az olvadék túlhűtése útján kapott amorf anyag. Az üvegolvadék hűlésekor viszkozitása eleinte növekszik, majd a szilárd testre jellemző mechanikai tulajdonságokra tesz szert. A megszilárdult üveg bár rideg és kemény anyag, de mégis a folyadékokra jellemző egyes tulajdonságokkal bír. Az üvegnek a folyékony állapotból szilárd állapotba való átmenete megfordítható folyamat, azaz az üveg újraolvasztható. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt sikerült felfedezni az üvegkészítés titkát és azóta állítható elő mesterséges úton is az alábbi anyagokból:
* [[homok]]ból,
* [[Nátrium-karbonát|szódából]],
* [[nátrium-
* [[mészkő (kőzet)|mészkő]] és/vagy [[dolomit]]lisztből,
* [[bórsav]]ból,
* [[Kálium-karbonát|hamuzsírból]] és különféle fém-oxidokból
* és üvegcserépből.
Az üveg tisztulását különböző adalékanyagokkal lehet elérni és színtelen, jó átlátszó képességű (fehér) üveghez jutni. A kezdő művelet az alapanyagok bemérése és kohósítása.
== Az üvegkészítési technológiák ==
Az alkalmazott technológia szoros kapcsolatban áll a végtermékkel, ezért ennek a kapcsolatnak a figyelembevételével mutatjuk be a technológiákat:
=== Az üvegfúvás, a hagyományos öblösüveg-készítés ===
Az üvegkészítés mesterségbeli ismeretei az ókori Egyiptomban alakultak ki egyesek szerint, és sokáig titkosak is voltak az üveg vegyi összetevőivel egyetemben.
Öblösüveg (vagy palack) kézi gyártásánál az üvegfúvó a tüdőből kifújt levegőárammal kényszeríti buborék alakúra a tüzes üvegolvadékot. Szerszáma az üvegfúvó pipa, amely
Egy későbbi találmány alkalmazásánál kő, agyag vagy fa (stb.) formába
Később, a csiszolási technológia alkalmazásával a palackok száját, talpát részben vagy teljes egészében simává alakították, így a balesetveszélyes száj és a talp „köldökcsapja” eltűnt.
35 ⟶ 34 sor:
Újabban a hűtőkemencébe helyezve a kész anyagot azt megfelelő sebességű hűtéssel feszültségmentesíteni lehet, ami meggátolja a törést, repedést okozó feszültségek kialakulását.
=== Gépi palackkészítés ===
A palackfúvó automata szinte szemvillanás alatt alakítja át palackká a nagy izzó üvegolvadék
=== Üveglap, síküveg ===
A kezdeti időkben a fúvott üveghengert szétvágás után kiterítették, és előmelegített vashengerekkel közel egyenletes felületűvé hengerelték, így készült az első ablaküveg.
Később megfigyelték, hogy ha az olvadt üveget fémlapra öntik, a folyékony üveg sima lappá folyik szét. Ezt követően az üveglap egy hidegebb fémlapon hűl ki és szilárdul meg, így készült a táblaüveg. A normál táblaüveg többféle eljárással is előállítható, például húzással. Ha egy kés élét mézbe mártjuk, majd kiemeljük, akkor a kés mézréteget húz magával. Hasonlóképpen alakítható az üveg is. Az olvadt üveget szerszám segítségével húzzák lassan és egyenletesen felfelé. A levegőn lehűlve üvegtáblává dermed. A függőlegesen emelkedő üvegtáblát két oldalról nekifekvő hengersorral továbbítják a gyártósoron kényszerpályán, majd üvegvágó szerszámmal méretre darabolják.
A legáltalánosabb
=== Színes üvegek ===
Segédanyagok adagolásával az ember ragyogó színűvé varázsolhatja az üveget. A [[Titán (elem)|titán]] élénk lilává színezi, a [[króm]] epezöldre. A
== Irodalom ==
*Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S. (1992): Anyagtechnológia II. Egyetemi jegyzet. J4-92. 86.old. Janus Pannonius Tud. Egyetem Kiadója, Pécs.
*Bérczi Sz., Cech V., Hegyi S., Sz. Fabriczy A., Schiller I. (1995): Fölkészülés a Technológiai Korszakváltásra I. Technológiák (kísérleti tankönyv, szerk. Bérczi Sz.) Keraban K., Budapest (ISBN 963-8146-31-1 ö, ISBN 963-8146-32-X)
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.uvegszovetseg.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=28&Itemid=46 A magyarországi üveggyártás rövid történelmi áttekintése (Magyar Üvegipari Szövetség)]
|