„Szentgyörgyi István (szobrász)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
 
Az elemi iskola és a gimnázium első osztályának elvégzése után - Kaufmann István akkori bégaszentgyörgyi tanítójának tanácsára - az akkor induló szegedi fa és fémipari szakiskolába került, ahol egyebek közt fa faragást tanult. Az iskola elvégzését követően [[Zürich]]ben tanult kőfaragást. Majd állami ösztöndíjjal került a budapesti Iparművészeti Főiskolára, Mátrai Lajos György osztályába. A főiskola sikeres elvégése után három esztendeig főképp iparművészeti tárgyak készítéséből élt. Egy-éves sorkatonai szolgálat után, 1905 őszén, magán ösztöndíjjal Brüsszelbe utazott, és 1905 és 1910 között a brüsszeli akadémián tanult, első két esztendőben van der Stappen osztályában. Az Akadémián több első díjat kapott munkáira (Médaille en Vermeil). A jó tanulmányi előmenetele révén jogosult lett egy kis különálló műterem bérlésére Brüsszelben, az Akadémián. Itt készítette el a ''Panasz'' című egész alakos alkotásait, amelyet 1908-ban hazahozatott és a téli tárlaton kiállította. Rökk Szilárd díjat kapott érte, sőt megvásárolta tőle az állam. A kapott jövedelemből még további két esztendőre tudott visszatérni Brüsszelbe tanulmányai folytatása végett, és műtermében olyan alkotások születtek még mint a "Teniszező", vagy az életnagyságú ''Kígyóbűvölő'' című szobra. Ez utóbbit kiállította a brüsszeli nemzetközi kiállításon, amelyért bronzérmet kapott (1910), később itthon a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte el vele. 1910 nyarán hazatért, és két évig főképp kisebb alkotások kerültek ki a keze alól. 1912-ben a nagyváradi Tisza Kálmán szoborpályázatot nyerte meg, 1913-ban ennek a kivitelezési munkáit is. 1913-ban második díjat kapott az Erzsébet királyné szoborpályázaton.
1914-ben a háború kitörését követő mozgósításkor Szegedre vonul be, és szolgálatot is itt lát el 1916 elejéig, amikor is kezdetben az Erzsébet szoborpályázat sikerére való tekintettel felmentik a szolgálat alól. 1916 végén le is szerelhetszerelhetett a katonaságtól, és újból dolgozni kezdett. 1917-ben a Műcsarnokban kiállított Portréját megvásárolta az állam, 1918-ban egy másik portréjával állami aranyérmet nyert. A Műcsarnok tárlatán kiállított "Díszkút" kompozícióját megvásárolták a bővülő Gellért Szálló számára. Az "Anya" szobra elnyerte a "Céhbeliek" szakmai kitüntetésének ezüst fokozatát.
Miután hazatérét, portékkal foglalkozott, majd 1925-ben lett a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1918-ban az Erzsébet-szoborpályázaton is részt vett. Számos kitüntetést, aranyérmet és díjat nyert. Készített emlékműveket, hősi emléket (Budapest, Soroksár, Kiskunhalas), síremléket és díszkutat ([[Szabó Ervin tér]]) is.<ref>''Budapest lexikon II. (L–Z)''. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: [[Akadémiai Kiadó|Akadémiai]]. 1993. 421. o. ISBN 963-05-6410-6</ref> Neoklasszicista stílusban alkotott. Műveiből 1921-ben gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst Múzeum. 14 szobra megtalálható a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]], Bigéző fiújának egyik példányát a római modern múzeum őrzi, amely egyébként annak idején a főváros nagydíját kapta meg.
 
''"Ne teoretizálj! Megvetek minden jelszóművészetet. A szobrász kifejező eszköze egyes-egyedül a forma. Minden érzés, eszme, vagy ötlet, amely a formák világán kívül esik, közvetlenül hasznavehetetlen rám nézve, amikor alkotásról van szó. A formákat látni, ismerni, de főleg szeretni kell, hogy ne vétkezzünk ellenük"'' - mondta élete munkásságának mintegy összefoglaló hitvallásául Szentgyörgyi István.
Miután hazatérét, portékkal foglalkozott, majd 1925-ben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1918-ban az Erzsébet-szoborpályázaton is részt vett. Számos kitüntetést, aranyérmet és díjat nyert. Készített emlékműveket, hősi emléket (Budapest, Soroksár, Kiskunhalas), síremléket és díszkutat ([[Szabó Ervin tér]]) is.<ref>''Budapest lexikon II. (L–Z)''. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest: [[Akadémiai Kiadó|Akadémiai]]. 1993. 421. o. ISBN 963-05-6410-6</ref> Neoklasszicista stílusban alkotott. Műveiből 1921-ben gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst Múzeum. 14 szobra megtalálható a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]], Bigéző fiújának egyik példányát a római modern múzeum őrzi.
 
== Nevezetesebb művei ==