Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora)
 
== Nevezetességei ==
*Máig fennmaradt a középkori városmag szerkezete. Nagyrészt megmaradtak az újkori építményekbe jól beillesztett déli tájolású középkori-reneszánsz falak és tornyok. A városmag északi részén áll a püspöki palota, a trieszti püspökök hagyományos nyári rezidenciája, melyben ma a városi múzeum működik. A 19. század folyamán bontották le a külső védelmi gyűrűt, amely a külső és a belső városfalak közötti térséget védelmezte. A városmag sűrűn beépített nyugati részén monoforámás és biforámás, címerekkel díszített későgótikuskéső gótikus-reneszánsz lakóházak sorakoznak.
*A főtéren áll Mária Mennybevétele plébániatemplom (Župna crkva Uznesenja BDM), melyet [[1730]] és [[1757]] között G. Dongetti tervei szerint a régi plébániatemplom helyén építettek. Felszentelése [[1760]]-ban volt, bár a monumentális homlokzat ekkor még nem készült el teljesen és máig is befejezetlenül áll. Egyhajós, boltozatos épület félköríves szentéllyel, kis oldalkápolnákkal. Berendezéséből kiemelkedik az [[1776]]-ban F. Dacci műhelyében épített orgona, a kora reneszánsz Pieta, az oltár késő gótikus retablója, a feszület és a Mennyek Királynőjét ábrázoló 17. századi oltárkép. A bejárattól jobbra látható Szent Pelegrin kőből faragott 14. százasi szobra. A mennyezet díszítése a 18. század második felében készült, G. B. Bissonának tulajdonítják.
*A templom mellett áll a 33 méter magas különálló 17. századi harangtorony, mely [[1691]]-ben épült. A plébániatemplom terén állt még a régi városháza és a loggia, melyek maradványait az 1924-es tűzvész után elbontották. A plébániatemplomtól keletre a 19. század végén és a 20. század elején épített házsor található.
153 075

szerkesztés