Wikipédia

„Ákása” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
Az '''ákása''' ([[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: आकाश, ākāśa) indiai [[kozmológia]]i fogalom, amelyet a nyugati [[okkultizmus]] eszmerendszere is átvett. A hindu bölcseletben egyike az anyagi világot és a testünket alkotó öt [[Alapelemek|alap- vagy őselem]]nek; a mindenséget betöltő, mindenen átható, láthatatlan, szagtalan anyag.
 
Az ákása =leggyakoribb fordításában éter;, vákuum, mező, a láthatatlan erőterek hordozója, szubtilis anyag. A teret kitöltő szubtilis szubsztancia, amely mindenütt jelen van, így az atomok belsejében is. Észlelésének egyetlen módja a hallás. Itt azonban nem a levegő rezgéseinek a hallásáról van szó, mert ezen az úton csak a fizikai hangokat, illetve a szótagokat halljuk. A szavak értelmét az éter közvetíti. Az értelmetlen zajokat a levegő rezgésein keresztül tapintással észleljük, az értelem azonban, amit felfogunk, az éter-elem segítségével jut el a tudatunkba.<ref>Héjjas István: India ősi bölcsessége</ref>
 
A hindu bölcselet az anyagot egynemű, homogén szubsztanciának tekinti, amelynek módosulatlan, őseredeti állapota megfoghatatlan és közvetlenül nem érzékelhető. '''Ákásá'''-nak nevezi ezt az ős-, vagy egyetemes alap-anyagot, s ez a fogalom több, mint a mi éter-elméletünk. Az ákását éternekÉternek szokták fordítani, de ez megint olyan bizonytalan fogalom, mint a „lélek" és a „szellem" föntebb kifogásolt, határozatlan tartalma. A miAz tudományosáltalános gondolkozásunkbangondolkozásban az éter csupán feltevés, munka-hipotézis, amellyel jobb és szabatosabb fogalom híján számolunk. Az ákása azonban egészen más: felismert tény, alapvető elv, amely megmagyarázza az anyag természetét.
Az ákása az, ami a mi legújabb felismeréseink szerint is az anyag alapalkatát jelenti; az a ma még előttünk is lényegileg ismeretlen valami, amiből az atomok titokzatos erőforgatagában áramló, keringő elektronok létesültek. Természetében már alig határolható el az anyag és az erő fogalma. Nem tudjuk, hol kezdődik benne az, amit köznapi értelmezésben anyagnak nevezhetünk és hol végződik az, amit csupán erőhatásnak, mozgásnak foghatunk fel.
azonban egészen más: felismert tény, alapvető elv, amely megmagyarázza az anyag természetét.
 
Az ákása az, ami a mi legújabb felismeréseink szerint is az anyag alapalkatát jelenti; az a ma
A probléma valószínűleg megint
még előttünk is lényegileg ismeretlen valami, amiből az atomok titokzatos erőforgatagában áramló,
keringő elektronok létesültek. Természetében már alig határolható el az anyag és az erő fogalma.
Nem tudjuk, hol kezdődik benne az, amit köznapi értelmezésben anyagnak nevezhetünk és hol
végződik az, amit csupán erőhatásnak, mozgásnak foghatunk fel. A probléma valószínűleg megint
csak az észszerű szövegezés korlátozott lehetőségeiben áll: itt nem két külön dologról van szó,
hanem valami titokzatos egységről, amely csak a megjelenésében látszik kettéágazni mozgatóvá és
27 ⟶ 25 sor:
hullámzása — kialakítja, formákba kényszeríti a maga egyetemes törvényével. <ref>Baktay Ervin: A diadalmas jóga</ref>
 
A mindenséget betöltő anyag, az ákása természetéről már beszéltünk, összessége a [[Prakriti]], az anyagvilág teljessége.
 
A számkhja-jóga ontológiai szemléletében a mindenséget két anyag határozza meg, az ákása (éter, űr) és a prána (életerő). Az anyag minden megnyilvánulása az akásából sugárzódik ki. A prána ereje éltető mozgásba hozza az ákását, így alakul ki a mindenség látható és láthatatlan világa. Ahogyan minden anyagi forma az ákásából ered az egyes létciklusok kezdetén, úgy az energia minden formája (mágnesesség, gravitáció, elektromosság, hang, stb.) a pránából eredeztethető. <ref>Rafael József: A tradicionális jóga rendszere</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ákása”