„Nicéphore Niépce” változatai közötti eltérés

 

Niépce érdeklődése 1813 körül a [[litográfia]] felé fordult.

 

A litográfia (kőnyomat) [[mészpala|mészpalára]] rajzolt kép, amelyet nyomdatechnikával sokszorosítanak. A fotográfia előtt litográfiával készültek a legjobb minőségű reprodukciók. Niépce gyöngén rajzolt, ezért a kőrajzokat a fia készítette. Amikor a fiút behívták a hadseregbe, Niépce megpróbálta automatizálni a képek előállítását. Így jutott el az általa ''heliográfiá''nak elnevezett módszerhez.

 

Először a [[camera obscura]] képét [[ezüst-klorid]]dal bevont papíron próbálta rögzíteni, de a képeket nem tudta fixálni. Később úgy találta, hogy a legalkalmasabb anyag a fényre keményedő [[bitumen]] lesz. 1818-ra egy képe már három hónapig stabil maradt.

1822-ben egy bitumennel bevont üveglapon [[VII. Piusz pápa]] portréját reprodukálta. 1824-től a bitumennel kezelt rézlemezekre dolgozott. Ezekről már papírmásolatokat is lehetett nyomtatni. 1826-ban ónlemezre fényképezte az ablakából nyíló kilátást. Ez a világ első fennmaradt fényképe. Nyolc órán át tartó expozícióval készült, ami felismerhető arról, hogy a nap az épület mindkét oldalán ragyog.