„Epilepszia” változatai közötti eltérés

Az epilepsziás betegséget már az [[ókor]]i orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, a ''morbus sacer'', azaz „szent betegség”. Az epilepszia régi magyar nevei: ''frász'', ''nyavalyatörés'', ''sülykór''. A ''frász'' szó a [[német nyelv|német]] ''Fraisen'' („görcs”) szóból származik. Ma már csak „pofon” és „ijedség” értelemben használjuk a bizalmas vagy humoros beszédben, akárcsak a ''frászkarika'' kifejezést. A frászkarika egy [[babona|babonás]] népi gyógyító eljárás volt egyes vidékeken, amikor a görcsbe esett csecsemő fejét egy különleges [[tészta|tésztából]] sütött karikán bújtatták át.{{refhely|MNL|''frászkarika'' szócikk; |Magyary-Kossa 1929–1940|; és |Zolnay 1930}} Az ókorban az epilepsziás betegséget istenek ajándékának tekintették, az érintetteket nagyfokú tisztelet övezte. Az ókor két leghíresebb betege [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] és [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] volt. Epilepsziás betegekbetegekről létezésérőlés gyógyulásukról a [[Biblia]] is beszámol (Máté 17:14-21), ahol Jézus Krisztus kiűzte az epilepsziát okozó démont: ''"És megdorgálá őt Jézus, és kiméne belőle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva."'' A holdkóros kifejezés ugyanis a görög nyelvű eredetiben epilepsziát takar. A híres irodalmárok közül [[Gustave Flaubert|Flaubert]], [[Charles Dickens|Dickens]] és [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]] érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg [[Vincent van Gogh|van Gogh]] volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred [[Alfred Bernhard Nobel|Nobel]]. AzA őkereszténység példájukszerint isaz epilepszia démonikus eredetű jelzilehet, hogymelyet agonosz betegségszellemek azgyötrése emberiokoz. értékeket,A értelmetpünkösdi karizmatikus mozgalomban és ébredésben az életepilepsziát értékétJézus nemKrisztus befolyásoljanevében orvosilag dokumentált bizonyítékokkal meggyógyították, és ma is meggyógyítják.