„U–2” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Harmadik generáció: 1980–1989 (TR-1), 1995–1997 (U-2S): elirasok jav. |
a →Üzemeltetése: link korr |
||
71. sor:
A nagy repülési magasság miatt a pilótának gyakorlatilag [[űrhajó]]s [[űrruha|szkafanderbe]] kell öltöznie. A 21 000 méteres magasság alacsony légnyomásán az emberi testnedvek felforrnak. A földön felszállás előtt a szkafanderes pilótának különleges épületben kell tartózkodnia. Az épület és a repülőgép között a pilóta kis bőröndben hordozza magával a levegőztető berendezéshez szükséges [[oxigén]]t.<!-- tiszta oxigént lélegzett be a repülés alatt? - misibacsi -->
A nagy felületű szárnyakkal a gép motoros vitorlázórepülő lett. A géppel hihetetlenül nehéz repülni, és nagyon nehezen lehet vele leszállni. Az extrém magasság miatt a gépnek rendkívül szűk sebességhatárok között kell repülnie – egy általános küldetés több mint 90%-a során a repülőnek egy mindössze ±4 km/h-ás sebességtartományon belül kell maradnia. Ha túl gyorsan megy, akkor veszélyesen megközelíti a [[hangsebesség]]-közeli, [[
A gép tömegének csökkentésére, így az operatív magasság növelésére, a szárnyvégeken található futók (angol becenevükön „pogók”) a felszállás után leválnak. A gép leszállása ezért meglehetősen körülményes, mivel a pilótának a szárnyakat az egész leszállás közben teljesen vízszintesen kell tartania, nehogy azok földet érjenek és letörjenek.<ref>http://jalopnik.com/5537629/the-140+mph-chase-cars-of-the-us-air-force The 140-Mph Chase Cars Of The U.S. Air Force</ref>
|