„Châtillon Anna magyar királyné” változatai közötti eltérés

Anna királynét a [[székesfehérvár]]i [[Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)|Nagyboldogasszony-bazilikában]] temették el, majd [[1196]]-ban mellé temették Béla királyt is. Az [[1848]] decemberében [[Érdy János]] régész által a bazilika romterületén feltárt sírt akkor elhelyezkedése alapján III. Bélának és Anna királynénak tulajdonították.
 
A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumba]] vitték, majd 1898-ban a budai [[Mátyás-templom]]ban temették újra. A díszes sírt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József király]] saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csak a másolatok tekinthetők meg. Az eredeti, piszkei vörös-mészkőből készült [[szarkofág]]ok a székesfehérvári [[Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)|Szent István-bazilika]] altemplomában láthatók. A kőkoporsók különlegessége, hogy a király és a királyné testlenyomata jól kivehető a fenéklapokon.
 
Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III. Béla és Anna királyné, hanem [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] és első felesége, [[Felícia magyar királyné|Felícia]] nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a király kezébe helyezett körmeneti feszület arra utal, hogy a sírban eltemetett férfi főpap volt. Márpedig a magyar uralkodók közül Kálmán volt az egyetlen, aki trónra lépése előtt felszentelt [[püspök]] volt.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/3_bela_vagy_kalman_a_szekesfehervari_kiralysir/ Rubicon történelmi magazin: III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír]</ref>