„Szürrealizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
* A magyar képzőművészetben a szürrealizmus előfutárának [[Csontváry Kosztka Tivadar]]t és [[Gulácsy Lajos]]t tartják: ez még akkor is helytálló, ha Csontváry igazán semmilyen izmusba nem besorolható, és Gulácsy művészete is inkább a [[szecesszió]] irányzatához áll közel. Mindkettejük festészetének álomszerű ("onirikus"), víziós jellege közel áll a szürrealizmushoz. Gulácsy elképzelései később részben a [[szentendre]]i [[Vajda-kör]] és az [[Európai Iskola]] művészeinél ismerhetők fel. A Párizsból 1932-ben hazaérő [[Farkas István (festő)|Farkas István]] a tételes irányzattól függetlenül a magyar festészet néhány nagy szürrealista sugárzású művét alkotja meg. "Álmokat fest – írja róla [[Kassák Lajos]] – amiket nem hunyt szemmel, öntudatlanul álmodik az ember, hanem ébren szerkeszt." (Forrás: [[Mezei Ottó]]: ''A magyar szürrealizmus'' (in: ''A szürrealizmus enciklopédiája", Bp., 1984.)
* Szürrealista festőcsoport Magyarországon soha nem alakult meg, de az irányzat több művészre is jelentős hatást tett. Különösen [[Vajda Lajos (festő)|Vajda Lajos]] és [[Ámos Imre]], majd [[Anna Margit]] és [[Ország Lili]] képei tanúskodnak erről. Szürrealista eszközöket használó, és látásmódú festők később egy-egy alkotói periódusukban: [[Csernus Tibor]], [[Gyémánt László (festő)|Gyémánt László]], [[Lakner László]], [[Altorjai Sándor]], [[Korga György]], [[Szlávics László (szobrász,
== Az irodalomban ==
| |||