Keleti tanulmányainak befejezésére 1812-ben [[Párizs]]ba ment. Itt [[ntoine-Léonard de Chézy|Chézy]]vel, [[Silvestre de Sacy]]-val és [[Friedrich von Schlegel|Schlegel]]lel érintkezett és nemsokára elkészítette uttörőúttörő munkáját: ''Über das Konjugationssystem der Sanskritsprache.'' [[I. Miksa bajor király]]tól további kiképezésére segélyt nyervén, [[London]]ba ment; itt [[Wilhelm von Humboldt]] porosz követtel (akit [[szanszkrit nyelv]]re tanított) lépett közelebbi viszonyba. KibővitetteKibővítette igeragozási rendszerét névragozási rendszerével és kiadta a [[Mahábhárata]] egyik epizódját, a «Nalas»-t latin fordítással. Alig hogy [[Bajorország]]ba visszatért, Humboldt ajánlatára 1821-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki a berlini egyetemre, 1822-ben az ottani tudományos akadémia tagja, 1825-ben a keleti irodalom és egyetemes nyelvészet rendes tanára lett. Messze kiható és egyik nyelvkört a másik után elfoglaló buzgó tevékenysége eredményeit 1833-tól következő című főmunkájában foglalta össze: ''Vergleichende Grammatik des Sanskrit, Zend, Griechischen, Lateinischen, Litauischen, Gotischen und Deutschen'' (Berlin 1833-52, 6 kötet, 3. kiad. 1868-71, franciára és angolra is leford.). E mellett ''Ausführliches Lehrgebäude der Sanskritsprache'' címmel terjedelmes munkát írt; ehhez járultak még: a ''Grammatica critica linguae sanscritae'' (1829-32) és ''Kritische Grammatik der Sanskritsprache in kürzerer Fassung'' (u. o. 1834, 4. kiad. 1868). ''Glossarium Sanscritum'' című művében (u. o. 1830, 3. kiad 1866) összehasonlító nyelvtanát ügyesen kiegészítő glosszáriumot adott. További művei: ''Indralokâgama, Ardschuna' s Reise zu Indra's Himmel'' (u. o. 1824 a Mahábhárata egy részlete); ''Die Sündflut nebst drei andern der wichtigsten Episoden des Mahâbhârata'' (u. o. 1832). ÖsszehasonlitóÖsszehasonlító nyelvtana folytatásául a következő műveket írta: ''Über die keltischen Sprachen'' (1839); ''Über die Verwandtschaft der malayisch-polynesischen Sprachen mit dem Indogermanischen'' (u. o. 1841); ''Über die kaukasischen Glieder des indo-europäischen Sprachstammes'' (1847, az utóbbi két munka azonban teljesen el volt hibazva); ''Über die Sprache der alten Preussen'' (1853); ''Vergleichendes Accentuationssystem'' (u. o. 1854); ''Über das Albanesische in seinen verwandtschaftlichen Beziehungen'' (u. o. 1855) stb. 1866-ban számos tanítványa és tisztelője ünnepet ült a ''Konjugationssystem'' 50. évfordulója emlékére, s ekkor a német fejedelmek és az egész világ nyelvészeinek adakozásaiból létrehozták a nyelvészeti célokra szolgáló Bopp-alapítványt.
