„Döbrentei Gábor” változatai közötti eltérés

→‎Élete: Pirosról — kékre
a (bővítés Somlószőlősi emlékekkel)
(→‎Élete: Pirosról — kékre)
A [[jéna]]i ütközet ([[október 14.]]) után a [[Franciaország|francia]] seregeknek Wittenbergen átvonulása miatt [[Lipcse (Németország)|Lipcsébe]] ment, ahol Platnernél [[filozófia|filozófiát]], Carusnál tapasztalati lélektant, Ecknél költészettant, Rostnál [[Cicero]], Becknél [[Homérosz]] magyarázatát és a történelmet, Raunál [[Római Birodalom|római]] jogot, Keilnál [[Biblia|szentírásmagyarázatot]] és Tittmannál hitágazattant hallgatott. Ossziánt annyira szerette, hogy az [[angol nyelv]] tanulására is szentelt időt.
 
Kazinczy gróf Gyulay Ferencnének ajánlotta őt fia Lajos nevelőjéül. [[Pest (történelmi település)|Pest]]re utazott, itt barátságot kötött [[Szemere Bertalan]]nal. [[november 2.|November 2-án]] már [[OláhandrásfalvaSzékelyandrásfalva|Oláhandrásfalván]] volt, Küküllő vármegyében, ahol megkezdte a Gyulay fiú nevelését. [[1809]]-ben [[Széphalom (település)|Széphalomra]] ment Kazinczynak megköszönni közbenjárását. Innen Pestre került, ahol megismerkedett [[Horvát István (történész)|Horváth Istvánnal]] és [[Fejér György (teológus)|Fejér Györggyel]], összebarátkozott [[Vitkovics Mihály|Vitkovics Mihállyal]], [[Schedius Lajos]] pedig bevezette Pest úri házaiba. Ezután visszatért [[Erdély]]be, és a nevelés mellett új buzgósággal kezdett irodalommal foglalkozni.
{{Képdia
| méret = 220px