„Döbrentei Gábor” változatai közötti eltérés

(→‎Élete: Pirosról — kékre)
[[1828]]-ban a felállítandó magyar akadémia rendszabásait átdolgozó országos küldöttség tagja és jegyzője volt; [[1830]]-ban az igazgatóságnak, a társaságot megalakító gyűlésében, tollvivőjévé, az akadémia filozófiai osztályában helybeli első rendes taggá, majd [[1831]]. [[február 20.|február 20-án]] akadémiai titoknokká választották meg. Az akadémiánál nyert kitüntetései miatt Kazinczy, aki szintén vágyott az akadémiai titoknokságra, elidegenedett tőle és az eddigi szoros barátság közöttük végleg megszűnt.
 
[[1830]]-ban, míg Döbrenteinek az előkelőkre és az akadémia alapítóira tett befolyása elérte tetőpontját, az irodalomban tekintélye mély sebet kapott a Conversations-Lexikoni per által. Kazinczy és Kisfaludy köre, akik meg akarták torolni Döbrentei állítólag ellenük folytatott ármányait, nyíltan feltüntették a [[Otto Wigand]]tól hirdetettáltal kiadott [[Közhasznú EsméretekEsmeretek Tára]] hibáit, melynek titkos intézője Döbrentei volt. Döbrentei kivonta magát a nyílt harcból, de annál nagyobb elkeseredéssel vitte át pártoskodásait az [[1831]]-ben megindult akadémiába. Ezen szakadások csak akkor kezdtek kiegyenlítődni, amikor Döbrenteit [[1834]] áprilisában tartományi albiztossá nevezték ki és az akadémiai titoknokságról lemondott. [[1835]]. [[szeptember 17.]] léphetett csak le hivataláról, miután utódot kapott.
 
Ez időbe esik a Pest vármegyétől pártfogás alá vett színügyben való munkássága; [[1833]]. októbertől [[1835]]. [[május 1.|május 1-jéig]] a színháznak a megyétől kinevezett igazgatója volt. [[1841]] januárjától kerületében főbiztos és [[1844]]-ben királyi tanácsos lett.