„Döbrentei Gábor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
Apja [[Döbrentei Lajos]] [[evangélikus]] prédikátor volt. Tanulmányait [[Pápa (település)|Pápán]] kezdte, és ott végezte a Donatust. A grammatikai osztályra [[Sopron]]ba ment, ahol [[1805]]-ig maradt. Itt [[Baróti Szabó Dávid]] és Ányos munkáinak hatása alatt a költészet iránti szeretet korán ébredt fel lelkében. Tagja lett a tanulók közt már ekkor fennálló [[magyar nyelv|magyar]] egyesületnek, melynek előbb könyvtárnokává, majd titoknokává választották. Az egyesület elhatározta jelesebb dolgozatainak kiadását, amely ''A soproni magyar társaság zsengéi'' ([[Sopron]], [[1804]]) cím alatt jelent meg és ebben kerültek nyilvánosság elé Döbrentey első versei is. Nagy befolyással volt művelődésére a [[Kis János (lelkész)|Kis János]] és [[Kazinczy Ferenc]] között folyt levelezés is.
 
[[1806]]-ban az év elején, miután meglátogatta Pesten [[Révai Miklós]]t és [[Virág Benedek]]et, [[Bécs]]en keresztül, ahol [[Batsányi János]]t, [[Korabinszky János Mátyás]]t, [[Decsy Sámuel]]t, [[Kovachich Márton György]]öt, de főképp [[Báróczi Sándor]]t kereste fel, [[május 1.|május 1-jén]] [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]be érkezett. Itt [[Johann Matthias Schröckh|Schröckhnek]] világtörténelmi és [[Karl Heinrich Ludwig Pölitz|Pölitz]] széptani leckéit és estélyeiket látogatta, Klotschnál[[Johann Georg Karl Klotzsch|Klotzschnál]] a széptudományok és művészetek encyclopaediáját és [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] leveleinek magyarázatát, Grohmannál a bölcseletet, Nitschnél az erkölcsi hittudományt hallgatta, a [[francia nyelv]]et tanulta és az [[olasz nyelv|olaszban]] gyakorolta magát.
 
A [[Jénai csata|jénai ütközet]] ([[október 14.]]) után a [[Franciaország|francia]] seregeknek Wittenbergen átvonulása miatt [[Lipcse (Németország)|Lipcsébe]] ment, ahol Platnernél [[filozófia|filozófiát]], [[Carl Gustav Carus|Carusnál]] tapasztalati lélektant, [[Johann Georg Eck|Ecknél]] költészettant, [[Friedrich Wilhelm Ehrenfried Rost|Rostnál]] [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]], [[Christian Daniel Beck|Becknél]] [[Homérosz]] magyarázatát és a történelmet, [[Christian Rau|Raunál]] [[Római Birodalom|római]] jogot, Keilnál [[Biblia|szentírás-magyarázatot]] és [[Johann August Heinrich Tittmann|Tittmann-nál]] hitágazattant hallgatott. [[Osszián]]t annyira szerette, hogy az [[angol nyelv]] tanulására is szentelt időt.