Wikipédia

„Köbölkút” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
45. sor:
Fájl:Ciconia ciconia nest Gbelce 2c 20140704.JPG
</gallery>
Köbölkúton egykor volt gólyafészek a vasútállomásnál is. Ma az Érsekújvár felé vezető főút mentén van egy gólyafészek és egy alátét. 2014-ben két fiókát gyűrűztek meg.<ref>[http://bociany.sk/nestcards?city=Gbelce bociany.sk]</ref> A falu határában fekszik a "''Párizsi-mocsarak Természetvédelmi Terület"'', amelynek gazdag élővilága a határokon túl is ismertéismertté tette a falu nevét.
 
== Története ==
A község területén az [[újkőkor]]i [[vonaldíszes kerámia]] telepét{{forrás}}, valamint északra a vadászlestől valószínűleg rézkori leleteket találtak.<ref>[[Jozef Bátora]] 1984: Nové lokality a nálezy z juhozápadného a stredného Slovenska. AVANS v roku 1983, 31-34.</ref> A [[Hévmagyarádi kultúra|Hévmagyarádi kultúrába]] sorolható fémtárgy is előkerült.<ref>[[Récsey Viktor]] 1892: Őskori emlékek Esztergom vidékéről. [[Archaeologiai Értesítő]] 1892, 342-343; [[Hampel József]] 1896: Neuere Studien über die Kupferzeit. Zeitschrift für Ethnologie XXVIII, 80, 46. kép; [[Jan Eisner]] 1933: Slovensko v pravěku. Praha, 63 137. jegyzet, 294 54 jegyzet.</ref> A [[hallstatt]] (kora vaskor) és [[latén]] korból (fiatalabb vaskor) csontvázas sírokat tártak fel.{{forrás}} 2005-ben Gergov dűlőben temetőt, Hangaš dűlőben települést azonosítottak a római korból. Ezen kívül a vasútállomásnál terra sigillata is előkerült.<ref>Křížek 1966, 113; Klára Kuzmová - Peter Roth 1988: Terra sigillata v barbariku. Nitra, 33; Kopecký/ Kuzmová/ Rajtár 1990, 100.</ref> Koraközépkori telepre utaló kerámia került elő [[Peter Romsauer]] 1973-as terepbejárása során a Párizsi-csatorna balparti teraszán.<ref>[[Darina Bialeková|Bialeková, D.]] 1989 (szerk.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 250-251.</ref> Koraközépkori leletek kerültek elő a 665. számú ház építésénél,<ref>Bátora 1984 i.m.</ref> valamint a Libalegelő dűlőben.<ref>[[Liszka József]] 1987: Prieskumy v okrese Nové Zámky. AVANS v roku 1986, 66-68.</ref> [[Alojz Habovštiak]] 1962-ben végzett terepbejárást a téglagyárnál, mely során 11-13. századra keltezhető cserepeket gyűjtött.<ref>Bialeková 1989 i.m.</ref> Légifotózás segítségével további telepjelenségeket is megfigyeltek a Párizsi-mocsarakban, illetve Záhumnie dűlőben temetkezéseket is.<ref>Hanzelyová, E. - Kuzma, I. - Rajtár, J. 1992: Letecká prospekcia na juhozápadnom Slovensku. AVANS v roku 1991, 46-48; Ua. 1995: Letecká prospekcia na juhozápadnom Slovensku. AVANS v roku 1993, 54-58.</ref> [[Nová Osada]] nevű rész vasútállomásánál – szintén légirégészeti módszerekkel – valószínűsíthetően római kori telep és középkori temető nyomait figyelték meg.<ref>Kopecký, M. - Kuzma, I. - Rajtár, J. 1990: Výsledky leteckej prospekcie. AVANS v roku 1988, 100-102.</ref>
 
Egy Szent István kori oklevél már említ egy települést a mai Köbölkút helyén, mely egy köves kút szomszédságában feküdt.{{forrás}} A helység fontos kereskedelmi útvonalon feküdt a középkorban is.<ref>[[Alapi Gyula (levéltáros)|Alapi Gyula]] 1934: A morva-cseh és magyar érintkezés a magyar középkor végéig. Nemzeti Kultúra II/1, 21.</ref> A falu első fennmaradt írásos említése ''"Petrus, Comes de villa Cubulcut"'' formában [[1233]]-ból származik.<ref>DLDF 58381; [[Georgius Fejér]] 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis III/2. Budae, 491.</ref> [[1245]]-ben az esztergomi káptalan bizonyságlevelében szerepel Petrus de Cubulcut.<ref>[[Wenzel Gusztáv]] 1869: Árpádkori új okmánytár - Codex diplomaticus Arpadianus continuatus VII. 1235–1260. Pest, 200 No. 131.</ref> [[1299]]-ben III. András parancsa szerint, András comes fia Joanka mester azt panaszolta, hogy Kubulkuth nevű falujából Kurth-i Péter és társai 32 ökröt vittek el.<ref>MOL DL-DF 58435 Forgách levéltár; Hazai okmánytár VIII, 391; Fejér VI/2, 236; [[Szentpétery Imre]]–[[Borsa Iván]] 1987: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/4 1290–1301. Budapest, 219 No. 4236.</ref> Ugyanezen évben pereskedett még Joanka mester és ebben említik Kubulkuth nevű falujának esetleges elpusztítását is.<ref>MOL DL-DF 58437 Forgách levéltár; Fejér VI/2, 234; Szentpétery-Borsa 1987, 223-224 No. 4250.</ref>
 
[[1319]]-ben Kubulkuth-i Gwla fia László comes választott bíraként szerepel egy birtokperben. Az irat II. Ulászló 1494-es átiratában maradt csak fenn.<ref>MOL DL-DF 1944; [[Nagy Imre]] 1878: Anjoukori okmánytár - Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis I. 1301–1321. Budapest, 493-497; [[Vincent Sedlák|Sedlák, V.]] 1987: Regesta diplomatica necnon epistolaria Slovaciae II. Bratislavae, 200-201; "Str. II. 754"; [[Kristó Gyula]] 1998: Anjou–kori Oklevéltár V. 1318-1320. Budapest–Szeged, 145-146 No. 366.</ref> Ugyancsak [[1319]]-ben tiltják Kubulkuth-i Tooth Péter fia Tamást a Lyzko föld melletti rész megvételétől.<ref>MOL DL-DF 69201 Kubinyi család levéltára; Sedlák 1987, 211; Kristó 1998, 171-172 No. 433.</ref> Ugyanezen évben egy, a Nógrád vármegyében lévő herenchen-i birtok és a Szent Mihály tiszteletére épült templom felét Kwbulkwth-i Péter fia Tamás magisternek és rokonának adják. Ezen irat csak egy 1429-es átiratban maradt fenn.<ref>MOL DL-DF 221753; Sedlák 1987, 239; Kristó 1998, 250 No. 653.</ref> [[1325]]-ben néhai Kebelkwth-i Jula comes fiai, László és István fogott bírákként szerepelnek.<ref>"[[Knauz Nándor]] MTT XX, 249"; [[Géczi Lajos]] 1997: Anjou–kori Oklevéltár IX. 1325. Budapest–Szeged, 115 No. 191.</ref> [[1328]]-ban Jula fia László comes és testvére István, Kubulkuth-i nemesek képviselnek Scenthamaskyurth birtok ügyében.<ref>MOL DL-DF 248424; Fejér VIII/3, 324-325; "Str. III. 131"; [[Almási Tibor]] 2001: Anjou–kori Oklevéltár XII. 1328. Budapest–Szeged, 85-86 No. 151.</ref> [[1333]]-ban Jula fia István szerint Magyar Pál mester jobbágyai Scuenfolu népét az ő kubulkuthi birtokán lévő házába vitték, apját és testvérét megsebesítették és egyéb károkat okoztak.<ref>MOL DL-DF 58476; Kristó Gyula 2002: Anjou–kori Oklevéltár XVII. 1333. Budapest–Szeged, 146 No. 318, 150 No. 327.</ref> 1332-1337 között összeírt pápai tizedjegyzékben Matias de Gbulcut 6 garassal szerepel.<ref>[[Vincent Sedlák]] 2008: Monumenta Vaticana Slovaciae I. 1332 – 1337. Trnavae/Romae, 107 No. 638.</ref> [[1346]]-ban ''"Kebelkut"'' névenalakban írva említik a korabeli források. A [[14. század]]ban a Köbölkúti család birtoka, később több nemesi családé volt. Itt a zobori bencés apátság is eljárt hivatalos ügyben.<ref>[[Follajtár Ernő]] 1934, 176.</ref>
 
[[1520]]-ban Kewbewlkwth alakban említik.<ref>MOL DL-DF 24650; [[Fekete Nagy Antal|Antonius Fekete Nagy]]- Victor Kenéz - Ladislaus Solymosi - Geisa Érszegi 1979: Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXIV. Budapest, 513 No. 390.</ref> 1570-ben 40 házban 82 férfiembert jegyeztek fel a török adószedők.<ref>{{Fekete}} 132 No. 266</ref> [[1593]]-ban feldúlta a török. A [[17. század]] elején a Keglevich család, [[1635]]-től a Pálffyak a birtokosai. [[1663]]-ban a törökök Érsekújvár ellen készültek, a várkapitány megpróbált [[Köbölkúti csata|Köbölkútnál]] rajtuk ütni, de a törökök kivédték a támadást és a keresztény katonák nagy része elesett. 1664-ben 55 háztartásban 69 fejadófizetőt írtak össze a török adóösszeírásban.<ref>{{Blaskovics}} 121-122.</ref> A század végén elnéptelenedett. [[1715]]-ben szőlőskertje és 23 adózó háztartása volt. [[1787]]-ben 90 házában 629 lakos élt. [[1828]]-ban 99 házát 777-en lakták. Lakói földművesek, kézművesek, kereskedők voltak. A 18. században nagy halastó található a községben. Az 1820-as években lecsapolták a mocsarakat.<ref>A mocsarak és a falu helyzete egy 1819-es térképen is látható (S 12 Div XI No 0129:1-2 [http://mol.arcanum.hu/terkep/opt/a121112htm?v=pdf&a=start]).</ref> 1873-ban [[Simor János]] érsek 200 forintot adományozott az iskolára.<ref>1886 Simor Album. Esztergom, 236.</ref> A 20. század elején téglagyár működött a faluban.
96. sor:
* Temetőjében az [[1780]]-ban épített [[Szentháromság]] kápolna és egy értékes szobor (Krisztus levétele a keresztről) áll.
* A [[Jézus]] Szíve kápolnát [[1898]]-ban, a [[Szűz Mária]] kápolnát [[1855]]-ben építették.
* Természeti látványossága a [[Párizsi mocsarak]] egyedülálló növény- és állatvilággal, kilátótoronnyal. A 18. században még egy nagy tó volt a helyén, amelyen kis szigetek úsztak, de 1819-ben ''Pálffy'' herceg megbízásából lecsapolták. 1966-ban nyilvánították védetté, 1990 óta [[Ramsari egyezmény|Ramsari]]-terület is. Különösen madárvilága értékes, száznál is több fajt figyeltek már meg itt, ennek 40%-a itt is fészkel, valamint néhány vidra is él a területen.<ref name="felv">{{cite book |last=Gaál Lajos, Görföl Jenő, Pomichal Richárd, Puss Vera, Simon Beáta, Simon Attila |title=Felvidék száz csodája – Rejtőzködő értékek nyomában, 16–17. o. |publisher=Totem Plusz Kft. |year= 2005 |id=ISBN 9635902360}}</ref>
* Természeti látványossága a [[Párizsi mocsarak]] egyedülálló növény- és állatvilággal, kilátótoronnyal. Az [[UNESCO]] védelme alatt áll.
* Szent Vendel szobrát 1911-ben állíttatták.<ref>[[Liszka József]] 1994: Szent Vendel kultusza a kisalföldi néphagyományban. Ethnographia 105, 110 No. 19., 118.</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Köbölkút”