„Kasima sinden dzsikisin kage-rjú” változatai közötti eltérés

A '''kasima sinden dzsikisin kage-rjú''' hagyományos japán harcművészeti iskola, úgy nevezett [[korjú]]. Az iskola elsősorban két területen oktat, a régi japán kardvívás, a [[kendzsucu]], és a japán alabárd, a [[naginata]] kezelés területén. Az iskola eredetileg csak kardvívást tanított, a naginata oktatás a 19. század második felében alakult ki.
 
== Története ==
Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy [[bokutó]]val vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt ([[kote]]), és védőmaszkot ([[men]]) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a [[menkjo kaiden]]t, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a [[Fukuro sinai (kard)|fukuro sinai]] nevű eszközt, a hagyományos [[bokken]] mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – [[Naganuma Sirozaemon Kuniszato]] (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern [[Kondó|kendó]]ban is ismert védőfelszerelést, a [[bógu]]t.
 
A kilencedik nagymestertől, [[Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito]] (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a [[Fudzsikava-ha|fudzsikava-hára]] és a [[Naganuma-ha|naganuma-hára]]. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, [[Szakakibara Kenkicsi]] (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként [[Jamada Dzsirokicsi]] (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, [[Macudaira Jaszutosi]] is saját ágat alkotott az iskolából, [[macudaira-ha]] néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos [[Nomi Teidzsiro]] létrehozta a [[nomi-ha]] ágat is). Az ő örököse volt [[Makita Sigekacu]], aki a [[Meidzsi-restauráció]]t kísérő harcok után [[Hokkaidó]] szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre [[Dzsikisin-kan]] nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és [[kjúdó]]t oktatott. Az ő unokája, [[Szuzuki Kimijosi]] (1934–), aki ma2014-ben Magyarországonvisszavonult, oktatjamajd nagyapjaúj stílusát,stílust [[Sinbukan|sinbukanalapítva létrehozta a Suzuki-ha]] névenirányvonalat (korábban Makita-ha, mivel azonban nem ismerte személyesen a nagyapját, ez a név félrevezető lehetett volna).
 
'''A Kashima Shinden Jikishin Kage Ryu kialakulása'''
 
A jikishinkage ryu egyike azon kenjutsu ''ryuha''-nak vagy ''ryugi''-nak, (magyar fordításban stílus vagy iskola), mely jelentős újításként a gyakorló módszerei között alkalmazni kezdte a ''shinai-uchi''-t (azaz a shinai-jal avagy a bambuszkarddal történő gyakorlást), ez fontos előrelépés volt, hiszen így a kardvívó mesterek és tanoncok odacsaphattak, vághattak vagy éppen szúrhattak egymásnak, illetve az ellenfélnek a gyakorlás során, komolyabb, életveszélyes sérülés kockázata nélkül. Az edzés alatt bogu-t vagy régiesebb nevén dogu-t használtak egyfajta védőfelszerelésként (a kendo boguval analóg fogalom). A Jikishinkage Ryu így hamarosan igen népszerű lett a fiatal szamurájok között az Edo korszak közepétől számítva, amikor is már csatározásokra nem volt lehetőség és a technikákat és a tudásanyagot így életek veszélyeztetése nélkül is össze lehetett mérni, ki lehetett próbálni.
 
A stílus eredeti megalapítója S''ugimoto Bizennokami Masamoto'' volt, aki kora egyik kiemelkedő mesterének számított. Az általa kifejlesztett stílust ''Shinkage ryu''-nak nevezte el.''Sugimotonak'' számos tanítványa volt, közülük az egyik legkiválóbb, K''amiizumi Isenokami Hidetsuna''. Ő a későbbiekben szintén megalapította a saját iskoláját, melyet úgyszintén''Shinkage ryu''-nak nevezett el. A különbség az elnevezésen belül mindösszesen csak annyi volt, hogy bár kiejtésre mindkettő azonos, Hidetsuna másik kanji-t, japán írásjelet, használt a név leírásakor.
 
Később Kamiizumi tanítványai közül ''Okuyama Magojiro Kimihide'' elnevezte a saját iskoláját ismételten Shinkage ryu-nak, a korábbi bevált „módszert” alkalmazva a névadáskor, miszerint csak a név kiejtése azonos, az írásjel ismételten más volt. Okuyama Shinkage ryu-ját O''gasawara Genshinsai Nagaharu'' továbbfejlesztette. Ogasawara tehát ismételten továbblépett és újra rendszerezte és továbbfejlesztette a korábbi Shinkage ryut és ezúttal a ''Shin-Shinkage ryu'' nevet kapta a stílus, Ogasawara nyomán.
 
Ogasawara tanítványa ''Kamiya Sanemitsu'' az iskoláját Shinkage Jikishin ryu-nak keresztelte el. Kamiya későbbi tanítványai voltak. ''Tahakashi Jikiosai (Danjozaemon) Shigeharu'', aki később a Jikishin Kage ryu alapítója és oktatója lett és ''Yamada Heizaemon'' is, aki az általa fejlesztett irányzatot Jikishin Seito ryu-nak nevezte el.
 
A következő felsorolásban lesz érthető a fejlesztések és a névváltozások útja:
 
A fő irányzat alapítója:
 
'''S''ugimoto Bizennokami Masamoto Shinkage ryu(神陰流''''')
 
második:
 
'''''Kamiizumi Isenokami Hidetsuna Shinkage ryu(新陰流)'''''
 
harmadik:
 
'''''Okuyama Magojiro Kimihide Shinkage ryu(神影流)'''''
 
negyedik:
 
'''Ogasaawra Genshinsai Nagaharu Shin-Shinkage ryu (真新陰流)'''
 
ötödik:
 
'''''Kamiya Denshinsai Sanemitsu Shinkage-Jikishin ryu (新陰直心流)'''''
 
hatodik:
 
'''''Tahakashi Jikiosai Shigeharu Jikishin-Seito ryu (直心正統流)'''''
 
hetedik:
 
'''''Yamada Heizaemon Mitsunori Jikishinkage ryu(直心影流)'''''
 
''Egyéb érdekesség:''Egy kínai hosszú karddal foglalkozó kutatás szerint a ''Shinkage ryu a 单刀法选'' (''Dan-Dao Fa-Xuan''[[Wikipédia:Kashima Shinden Jikishinkage ryu története#cite note-1|[1]]]) hosszúkardvívásából merített. A japánok sokat kalózkodtak Kínai partjainál és ott kerülhettek vele kapcsolatba (a cikk szerint). Az iskola történetében mi tudunk pontosabb információt is, mely szerint O''gasawara Genshinsai Minamoto no Nagaharu'' Kínában tanulta a „''sárkányfarok''” (ryubi) technikát (állítólag pusztakezes harcművészeti irányzatból merített).
 
'''A Jikishinkage ryu alapítása'''
 
''Yamada Heizamon'' tekinthető a név szerinti Jikishinkage ryu megalapítójának, aki újra rendszerezte a formagyakorlatokat és továbbfejlesztette a technikákat, amiket Takahashi-tól tanult. Yamada 1683-ban alapította meg „Jikishikage ryu” néven a saját irányzatát. A Hadakozó Fejedelmek Korszaka után (Sengoku jidai[[Wikipédia:Kashima Shinden Jikishinkage ryu története#cite note-2|[2]]]) a szamurájokra a béke kora köszöntött, Yamada korában, majd száz évvel a háborúk lezárása után, a legtöbb kardvívó iskola már csak formagyakorlatokat tanított és gyakorolt, mely igencsak messze állt a valóságos küzdelmek kihívásaihoz képest. Yamada a Karasuyama han-ban (Karasuyama ma is egy város Tochigi tartományban) tartozó szamuráj volt és a Nagai nagyúr családjának csatlósa (a han jelentése klán, illetve az adott hűbérbirtok területi megnevezése). Mára már feledésbe merült, hogy pontosan ki volt Yamada mestere, és hogy mikor is kezdett el kenjutsu-t tanulni. Annyi azonban biztos, hogy már nagyon fiatalon, 19 éves korában egy ''Ose Yahei'' nevű kardvívómesterrel párbajba keveredett, melyet fakarddal vívtak meg és mely során sajnos mindkettőjük igen komoly sérülést szenvedett el. Yamada ekkor hosszú időre abbahagyta a kenjutsu gyakorlását. Később, 32 éves korában lehetősége nyílt, hogy megismerkedjen a ''Jikishinseito ryu kenjutsu''val, melynek gyakorlása során shinai-t azaz bambuszkardot használtak és védőfelszerelést. Annyira lenyűgözte a kenjutsu tanulásának ezen új és biztonságos módja, hogy ismét nagy hévvel vetette magát a kardvívás tanulásába. ''Tahakashi Danjyozaemon'' alatt tanult és végül hosszú és kemény munka után elérte a menjo vagy más néven menkyjo fokozatott, amikor is 46 éves lett. Sok éves gyakorlás és fejlesztő munka után az ő nevéhez köthetjük a védőfelszerelések új generációjának kialakulását ugyanis ő készített el először a vassal megerősített fejvédőt, azaz men-t, valamint az alkart védő felszerelést, kote-t. 1716 február 19.-én, 78 éves korában hunyt el.
 
A Jikishinkage ryu fejlődése ''Naganuma Shirozaemon Kunisato'' alatt folytatódhatott. Kunisato, Yamada harmadik fia volt. ''Naganuma Kunisato'' 1688-ban született és már nyolc évesen kenjutsu-t tanult az apja irányítása alatt. 21 éves korára menkjyo fokozatot ért el és saját edzőtermet, dojo-t nyitott Shiba Atagoshita-ban, Edoban (ma Minata-ku, Tokió). Naganuma személyisége és tehetsége a kardvíváshoz egyaránt kivételes volt, számos szamuráj tanult tőle. Hamarosan széles körben elterjedt az általa tanított kenjutsu, több ezer diákja volt és az évek során 43 menkjyo fokozatott adományozott a tanítványainak. 1767 július 24.-én hunyt el.
 
'''A Jikishinkage ryu manapság'''
 
A korábbiakból látható, hogy több nagy ágra szakadt a Jikishinkage ryu. A nagy irányzatok közé tartozik a Naganuma, Fujikawa, Odani vonal. A Naganuma vonal jelenlegi képviselője Sakai Kazuya mester, aki menkyo kaiden oklevelet adományozott Suzuki Kimiyoshinak 2009-ben. Hálából ''Suzuki Kimiyoshi'' is adományozott menkyo kaiden oklevelet Sakai Kazuya mesternek. A Fujikawa vonal ''Ishigaki Yasuzo'' mesterre hagyonányozódott, de ő 2011-ben elhunyt. Utolsó kapcsolat ezzel az irányzattal Suzuki Kimiyoshi, akinek mestere Y''okokawa Shintaro'' volt. ''Nomi Teijiro, Nomi Hamao<nowiki>''</nowiki>'' féle vonalon Yokokawa mester vitte tovább a stílus hagyományait. Yokokawa nem adományozott menkyo kaiden oklevelet Suzuki Kimiyoshira. Makita Shigekatsu, Suzuki Kimiyoshi nagyapja mokuroku oklevéllel rendelkezett. Ám a stílusok ennyire nem elkülöníthetőek, ugyanis ''Ishigaki Yasuzo'' vitte tovább a később tárgyalandő Odani vonalat. Ő azonban Nomi Hamao unokája volt. Tehát kapcsolata volt mindkét vonallal, ahogy Yokokawa Kintaronak is. Suzuki Kimiyoshi tehát ezt a kevert örökséget vitte tovább egészen 2013-ig, amikor is megalakította saját stílusát Makita-ha néven. Iskolája ketté szakadt, ugyanis korábbi tanítványi az eredeti vonalat vitték tovább, melynek jellegzetessége, hogy a Gekkiken Akadémiára szánt gyakorlatokból is őriz mozdulatokat, melyet még ''[[Szakakibara Kenkicsi|Sakakibara Kenkichi]]'' alakított ki. Suzuki Kimiyoshi erről az irányzatról levált és jelenleg a saját vonalát építi Makita-ha néven.
 
Az Odani vonal valamivel összetettebb. Akao sensei volt a feje Hyakuren-kainak, amit még Onishi-sensei alapított, mint 17. Soke, 48 évvel ezelőtt. Ma, a legtöbb Jikishinkage-ryu vezető Onishi sensei tanítványa! (Ez tekinthető a legitim Yamada féle vonalnak). Vannak olyan vezetők, akik anno csatlakoztak Oomori Sogen senseihez is, aki Yamada Jirokichi közvetlen tanítványa volt a legendákkal ellentétben. Oomori-sensei zen pap volt, ezért más irányzatból közelített a harcművészetekhez.A korábbi wikipedia információk mind Iwasa Masaru könyve alapján készültek, de alapvetően pontatlan információkat tartalmaznak. Yoshida sensei-t kinyilvánították a 20. szokénak. Onishi sensei volt a 17. ő jelölte ki lto Masayuki senseit utódjának, a 18. szokénak. De miután Onishi meghalt, Ito kollégája, Namiki sensei megalapította a ma is ismert Hyakurenkait elhagyva a "Sohonbu-t". Őt követte Hayakawa, Namiki, Kato, Iwasa, Yoshida. Namiki és Hayakawa aztán kivált a Hyakuren-kaiból és csatlakozott a Sohonbu-hoz. Ez tovább osztódott a Hojo-kai-ra, de azért formálisan része maradt a "Sohonbu-nak". Namiki Kazuya ezután kinyilvánította, hogy ő a 18. szoke és Ito lett 19. szoke. A Hyakuren-kai emberek hűségesek voltak, és megtartották Onishi sensei-t szokénak és nem ellenkeztek Namiki senseijel sem. A közelmúltban Yoshida nyugdíjas lett és ő nevezte ki Tanaka-t utódjául. Onishi Sensei tehát saját vonalat alapított a Hyakuren-kaion belül , ötven évvel ezelőtt. Eredetileg ennek az örökes Akao-sensei, Honda-sensei és Watanabe-sensei. Ők mind ereditleg Onishi sensei diákok. Hayakawa-sensei eredetileg nem a 18. nagymester, de jó barátja és patrónusa volt Onishinek. Iwasa Masaru sensei egy könyvet adott ki a Jikishinkage ryuról, melyben a saját vonalát legitimálja. Ez a könyv jelenleg is nagyon népszerű, de a fent említett tagozódás kimaradt még belőle és más aspektusból közelít.
 
Fájl:Leágazási vonal
 
[[Wikipédia:Kashima Shinden Jikishinkage ryu története#cite note-3|[3]]]Kashima Shinden Jikishinkage ryu leágazási vonalának vázlata
 
Ennek ellenére elmondható, hogy a „Jikishinkage a háború művészetének kifejtése” című tekercsében a Jikishinkage iskolavezetőiről egészen a fent említett a 15. iskolavezetőig nagyon érdekes és hasznos információkat olvashatunk. Az iskola neve nem csupán Jikishinkageryū, hanem helyesen mondva Kashima Shinden Jikishinkageryū. Arról régóta vitatkoznak, hogy az iskolaalapító Matsumoto Bizen no, Kami, Matsumoto vagy Sugimoto volt-e, mindenesetre a sōhonbu álláspontja szerint Matsumoto a hivatalos olvasat.
 
A régiek szerint Kashima a korai idők harcművészet központja volt, olyan volt, mint egy budō egyetem, ahová messzi földekről jött harcosok vándoroltak el, hogy a harcművészetet gyakorolják. Félelmetes erejük miatt, Takeda Shingen a Kantō járás uralkodója zsoldosnak fogadta őket a Takeda hadba, hogy bevethesse a csapatot Tokugawa Ieyasu seregeivel szemben. Tokugawa Ieyasu kardtanítója a 3. iskolavezetőtől Okuyama Kyūgasai volt. Shingen halálát követően Ieyasu magához ragadta a hatalmat és ő lett az egyeduralkodó Japánban, mivel félte ezt a kemény vonalas irányzatot, kikiáltotta „oyameryū” –nak, azaz nem kívánatos iskolának, és ideiglenesen betiltotta. Ieyasu haláláig Ogasawara Genshinsai a kontinensre száműzetett.
 
Hazatérésekor már birtokosa a ''hidachi issa''i-nak (titkos tanok) és a 4. iskolavezető lesz. Ieyasu a három közvetlen csatlósi házból (Tokugawa gosanke) egyet Mito-ba helyeztetett, hogy kontroll alá vonja a kashimai részt, a Mito ház első irányítójának (Tokugawa Yorifusa 1603 - 1661) parancsba adta, hogy az összes kashimai családi tekercset (densho) égesse el. Úgy tartják, hogy ezekben a felbolydult időkben esett meg, hogy „Matsumoto”-ból „Sugimoto” lett. A „Sugimoto” név használat csak a családi tekercsben fordul elő, minden egyéb forrás „Matsumoto”-ként hivatkozik az alapítóra. Ha a Matsu írásjegyét fűírással (sōsho) írjuk, akkor könnyen félre lehet olvasni Sugi-nak. Az is elképzelhető, hogy a hosszúévszázadok alatt a több ezerszer átmásolt tekercseknél egy egyszerű másolási hiba miatt változott meg a név. Ugyanakkor, nem kizárható, hogy a nevet szándékosan változtatták meg Ieyasu nyomása alatt Sugimotora, miután a régi feljegyzések megsemmisültek. Mindenestre az iskola formája és szellemisége tovább öröklődött, és ez az, ami igazán fontos. A kashima shinden jikishinkage iskola öröklődési rendszere nem családi alapú (sōke seido), hanem az iskolavezetők az arra legrátermettebbekből kerülnek ki, azaz irányzat alapú (dōtō seido).
 
Az alapítótól kezdve a 15 iskolavezetőig bezárólag olyan harcedzett emberekről beszélünk, akiknek életmódját a kemény gyakorlás által érthetjük meg. Mindegyik igazi egyéniség volt, akik kardjuk által élték túl a japán történelem zivataros korszakait, és váltak elődeinkké az úton.
 
Jelenleg egy Naganuma-ha irányzatbeli iskola működik Japánban és egy vegyes Fujikawa/Naganuma curriculum szerint haladó dojo Magyarországon, Pécsen. Suzuki Kimiyoshi saját irányzatot alapított ''Makita-ha'' néven. Jelenleg több dojo-t is működtett, tanmenetében a zen filozófia erősödött fel, ellenétetben a Naganuma irányzattal, mely kifejezetten a harctéri, sok ellenfél elleni küzdelmre készít fel, illetve szemben a Fujikawa irányzattal, mely az "egy az egy elleni" harcokat gyakorolja.
 
== Nagymesterek ==
 
A Dzsikisin Kage-rjú [[kendzsucu]] oktatása a 14. nagymestert, [[Szakakibara Kenkicsi]]t követően vált szét több irányzatra, melyeket Szakakibara legügyesebb tanítványai alapítottak. Később az iskola aprózódása tovább folytatódott, ma mintegy öt, hivatalosan elismert Dzsikisin Kage ág ("ha") van.
 
<center>
! Sinbukan
|}
</center><center></center>
 
== Az iskola fokozat-rendszere ==
 
"A régi Japánban még más volt a vizsgarend. Nem voltak tanulófokozatok. Ha a mester érettnek találta tanítványát, levizsgáztatta. Az elnevezések is mások voltak a Dzsikisin Kage-rjú Kendzsucuban. Nem dan fokozatokkal jelölték a szinteket, hanem különféle elnevezéseket használtak, mint pl. reiken, moku-reiken, vagy a legmagasabb fokozat elérésekor a menkjo kaiden-t.
A diplomákat kézzel írták, és azon minden, a vizsgán történt gyakorlatot feltüntettek. Amennyiben a vizsga sikeres volt, a tanítvány viselhette a hakamát. Ez jelentette a mai értelemben a fekete övet. Ezek a dolgok mára átalakultak, változtak, így nálunk is vannak tanuló fokozatok."
 
(Suzuki Kimiyoshi)
 
A ma használt fokozatok, és azok régi megfelelőik:
 
<center>
{| class="wikitable"
! Rang !! Öv !! Szín !! Régi cím !! Típus
|-
|5. kjú
|
|citrom
| -
|mudansa
|-
|4. kjú
|
|narancs
| -
|mudansa
|-
| 3. kjú ||||zöld||-|| mudansa (無段者)
|-
| 2. kjú || [[Image:Ceinture bleue.png|55px]] || kék ||-|| mudansa
|-
| 1. kjú || [[Image:Ceinture marron.png|55px]] || barna || reiken || mudansa
|-
| 1. dan || [[Image:Ceinture noire.png|55px]] || fekete|| kirigami || júdansa (有段者)
|-
| 2. dan || [[Image:Ceinture noire.png|55px]] || fekete || mokuroku (目録) || júdansa
|-
| 3. dan |||| piros || menkjo || júdansa
|}
</center>
 
== Klasszikus formagyakorlatok ==
* [[Hódzsó (formagyakorlat)|Habiki]]
* [[Maruhasi]]
 
== Kasima Sinden Dzsikisin Kage Rjú Naginata Do ==
 
Az irányzatot 1860-as években, Szatake Josinori, a Dzsikisin Kage iskola tanulója, és felesége, a naginata-gyakorló Szatake Sigeo alkotta meg. Josinori a 7. nagymester, az Ippúszai néven is ismert Jamada Heizaemon vonalát követte, emellett gyakorolta a Janagi Kage-rjút is.
 
A naginata, mint fegyver, hagyományosan a nők, azon belül is a szamuráj feleségek és lányaik harc-eszköze volt a régi Japánban. Ahogy a hagyományos dzsucuk, harci művészetek kezdtek do-vá, azaz szellemi úttá válni, úgy alakult át a naginata kezelésének művészete is az egyszerű önvédelemből lélekfejlesztő gyakorlattá. Ugyanakkor ma is az egyik legnépszerűbb harcművészet a japán nők körében.
 
== Az iskola a világban ==
 
== A Dzsikisinkage-rjú Magyarországon ==
Magyarországon 1998-óta van lehetőség az iskola tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző [[Szuzuki Kimijosi]] nagymesternek. Ma az ország több pontján van lehetőség a tanulásra,. ezenAzonban dodzsóka szakmaimagyar felügyeletét jelenlegirányvonal is több ágra szakadt, miután Szuzuki mester látjaelőször visszavonult, majd pedig saját vonalat elalapított.
 
Szuzuki mester, bár több dzsikisin kage mestertől is tanult, mégis a nagyapja, [[Makita Sigekacu]] vonalát kívánta tovább vinni oktatásában, így az általa oktatott irányzatot a (nagyapja tiszteletére elnevezett) [[Sinbukan]] dodzsóról nevezték el, Sinbukan-hanak.
 
A dodzsó Magyarországon, Pécsett található, s így az egyetlen Dzsikisin Kage irányzat, melynek központi dodzsója (a honbu) nem Japánban van. A Sinbukan-ha másik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait. A Sibukan katák egy része még Szuzuki mester korábbi tanítójától eredeztethetőek, Yokokawa Kintaro-tól. Ezeket Szuzuki mester jelentősen átalakította, mikor saját irányzatot alapított.
 
== Források ==
16

szerkesztés