„Lőrinczy György (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Pályája: Önvallomása írói pályájáról - idézet beszúrása. |
||
33. sor:
Politikai, társadalmi cikkei, elbeszélései a megyei és a fővárosi lapokban is megjelentek. [[A Pallas nagy lexikona|A Pallas nagy lexikonába]] mintegy 200 történelmi cikket írt; a ''Magyarország vármegyéi és városai'' című sorozat ''Nyitra vármegye'' című kötetében (Budapest, 1899) ő írta a vármegye közigazgatásának történetét és a megyei társadalmi mozgalmak ismertetőjét. Tagja volt a [[lengyel–magyar kapcsolatok]] ápolását célul tűző [[Magyar Mickiewicz Társaság|Magyar Mickiewicz Társaságnak]] is.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref>
Szépíróként a vidék novellistája, a népi gondolkodásmód és érzésvilág ábrázolója. Csöndesen szemlélődő alkat, bár az erkölcsök lazulását szomorúan figyeli és elítéli. Történeteiben a kesernyés humor borongós életérzéssel keveredik: eltűntek az élet régi szépségei, a pénz uralkodik a világon. Az író lehangoló élettapasztalatait is lírával szövi át. Elhunyt kortársairól szóló megemlékezései között több kitűnő jellemkép van. Tájleírásai közül különösen a [[Bükk-vidék]] szépségeinek ábrázolása kelt figyelmet. ''"Hármas jelszavam, mit negyven kötet könyvem megírása közben mindig éreztem, ez volt: Szépség, Magyarság, Emberszeretet. Ezt kerestem, ezt írtam, e szerint igyekeztem élni is. És inkompatibilitást soha sem találtam."'' - Írta visszaemlékezésében munkásságáról Lőrinczy.<ref>Lőrinczy György önéletrajz - Száz Magyarok Könyvei- Légrády Kiadása, Budapest, 1915.</ref>
== Munkái ==
| |||