„1526. évi székesfehérvári országgyűlés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „Az '''1526. évi székesfehérvári országgyűlés''' a Magyar Királyság kora-újkori történetének egyik legfontosabb rendi országgyűlésének tekinthet…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Az [[1526]]. [[Augusztus 29.|augusztus 29-ei]] [[mohácsi csata]] után az ország az összeomlás szélére sodródott. A csatában a király mellett 16 főúr és 5 püspök is meghalt, ezzel az ország vezetésének jó része odalett. Gondoskodni kellett tehát az ország irányításáról. Ez a korszak egy új hatalmi elit felemelkedését jelentette. Egyesek [[Bécs]]ből, mások [[Isztambul]]ból vártak támogatást.
Az ország megosztott volt a király személyét illetően. Két személy élvezett nagyjából ugyanakkora támogatást: az ország leggazdagabb földesura, [[I. János magyar király|Szapolyai János]], valamint [[V. Károly német-római császár]] öccse, [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]]. Szapolyai az [[1505]]-ös [[rákosi végzés]] alapján számíthatott a koronára, Ferdinánd pedig [[I. Mátyás magyar király|I. Mátyás király]] és [[III.
=== Végeredménye ===
A préposti palotában összegyűlt országbárók november 10-én [[I. János magyar király|Szapolyai Jánost]] választották királynak, majd erről értesítették a város körüli mezőkön összegyűlt nemeseket, akik egyöntetűen jóváhagyták ezt. Egy nappal később [[Podmaniczky István]] [[
Az országgyűlés törvényben döntött továbbá az ország helyzetét rendező ügyekről és a magyarországi [[zsidók]] kiűzetéséről. Utóbbi végrehajtása nem ment végbe a gyakorlatban.<
== Források ==
|