Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
* [[Szent Kereszt felmagasztalása templom (Máramarossziget)|Ruszin görög katolikus templom]]
* A megyeháza épületében van a ''Történeti Múzeum'', a Főtér másik végén a ''Máramarosi Néprajzi Múzeum'' látható.
* A szecessziós ''Kultúrpalotát'' 1912–1913-ban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, [[Sándy Gyula]] budapesti építész tervei alapján. A kivitelező cég a [[beregszász]]i "Fuchs„Fuchs és társa"társa” volt. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került [[Hollósy Simon]] [[Huszti vár]] című festménye is. Trianon után a román állam az [[ASTRA]] román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntést követően a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik benne.<ref>http://bagyinszki.eu/archives/2283 Ismertető, szép képekkel a Kultúrpalotáról</ref>
* A város főterén ma is látható egykori ''Vigadó'' ([[1889]]-ben épült [[Gerster Kálmán]] építész tervei alapján). Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete, amely egységes terv alapján, kőből épült. A később moziként üzemelt épület külsejét négy, tornyocskákkal ellátott álkupola és a nagy főtorony uralja.
* A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és lskola utca sarkán található ''Piarista főgimnázium''. Az épületben ma is középiskola, a Dragos-Voda Líceum működik. A [[piaristák|piarista]] kollégiumot [[III. Károly magyar király|III. Károly]] alapította „a kincstári hivatalnokok és a nép gyermekei szellemi nevelésére”. Korszerű épülete szintén [[1911]]–[[1912]]-ben épült [[Baumgarten Sándor]] építész tervei alapján, a kivitelező cég is a "Fuchs és társa" volt.<ref>[http://magyarkurir.hu/?m_op=view&id=19606 A piaristák Erdélyben]</ref>
* Máramarosszigeten ma már csak egy ''[[zsinagóga]]'' áll az egykori hatból. Az [[1902]]-ben épült [[Szefárdok|szefárd]] stílusú egyházi épületet raktárként használták a [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu]] által vezetett [[Kommunizmus|kommunista]] Romániában.
* A városban a [[zsidók|zsidó]] közösség egyik központja, az egykori nagy vagy más néven ortodox [[zsinagóga]] helyén ma ''[[Holokauszt]]-emlékmű'' áll.
* [[1820]]. [[november 11.|november 11]]-én [[Várady Gábor]] honvéd [[őrnagy]] (1848-49), [[országgyűlési képviselő]], testőrtiszt
* [[1821]]-ben [[Leövey Klára]] [[pedagógus]], írónő. Sírja a [[református]] [[temető]]ben látható
* [[1823]]-ban [[Asztalos Sándor (katona)|Asztalos Sándor]] honvédezredes, az "[[Arad (Románia)|aradi]] hős"hős”
* [[1826]]. [[június 1.|június 1-jén]] [[Prielle Kornélia]] színésznő, a színházi élet egyik legkiemelkedőbb alakja
* [[1852]]. [[november 6.|november 6-án]] [[Grosschmid Béni]] jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1901), udvari tanácsos.